A város
A kezdet
Sziasztok Kate vagyok én vagyok az egyedüli túl élő itt én már csak a várost úgy hívom, hogy a vámpírok városa vagy halott város de az igazi neve mikor még minden szép és jó volt New York. Ide az emberek szerettek járni sok volt a turista egyszerűen tökéletes volt minden. Ide születtünk a húgom és jó magam is ebbe a városba. Báttyánk még ott születtek ahol anyáék egyeteme volt az az Torontóban. Apukám Kanadai anyum Venezuelai. Egy kis story róluk: Az egyetemen ismerkedtek meg a szüleim anyum volt a menő csaj ott a "pláza cica" minden srác oda volt érte. Apa meg inkább a vissza húzodó stílus volt de azért őt se kellett félteni ha kellett benne volt egy jó kis bunyóban akár. Anya rá se nézett az első szemeszterbe apára aztán jött egy jó kis buli ami elvileg csajos bulinak indult de egy két lány meghívott egy két fiút és abból lett több fiú és több lány. Nos apát is meghívták arra a bizonyos estére és anya nagyba bulizott már egy sráccal majd mentek volna szobára mikor apa részegen véletlen meglökte anyát és első látásra szerelem volt apa részéről. Anya egy pofont adott először neki majd jobban megnézte magának és oda húzta és megcsókolta majd onnan kezdve elválaszthatatlanok voltak. Anya az útolsó évükbe lett terhes a báttyámmal mikor a diploma osztójuk volt akkor indult be anyának a szülés pont miután mind a kettőjük megkapták rá egy 10 percre anya mehetett már is a kórházba. Itt is egy kép róluk fiatalon.
Anyukámat Sarahnak hívták apát meg Jonathannak anya 22 volt apa 23. A bátyámat Thomasnak hívták a húgomat meg Emma Rosanák. Azon kivül, hogy a báttyám nem annyira csípet engem azon kivül imádom a családomat vagy is imádtam míg el nem veszítettem őket. Azért se bírt engem Thomas mert nem akart kistesót legalább is nem egy lányt 2 év van köztünk. Anyáék mindig mondták, hogy kérdezte tőlük Thom, hogy mi lesz a baba neme mert annyira szeretett volna egy kisöccsött és nem mondták el, hogy kishúga lesz csak akkor tudta meg mikor haza hoztak engem. És mikor meglátott sírva futott fel a szobájába milyen kedves fogadtattás. De persze a kishúgunknak már örült....Mikor a halálukra vissza gondolok elfog a sírógörcs ahogy most is ezt nem tudom kontrolálni.
Nos tényleg térjünk vissza a családomra egy kicsit még. Megszületett a báttyám egy kis családdá válltak. Anya felőli papám nem szerette apát nem engedte, hogy elköltözzenek de mama megengedte így egy este fogták Thomot össze pakkolták minden cuccát anyának és útuk New Yorkba vezetett. Apa felől mama és papa imádták anyát egyből bele egyeztek, hogy össze költözzenek. Egy szép kis kertes házat vettek közösen Thomas akkor volt egy éves mikor a saját házunkba beköltöztek. Hogy megvehessék keményen dolgoztak 1 éven át anyuék mivel még kis baba volt Thomas ezért anya csak otthonról tudott dolgozni mikor terep munkára küldték akkor apa elintézte, hogy ő legyen otthon Thommal.
Mivel apa házakat tervezett ő és a csapata tervezte meg a házunkat egy régies ház volt a helyén ezért azt lerombolták és felépítették az álom házukat. Tudom, hogy egy mondatban most sokszor elhangzott a ház szó máshogy nem tudtam megfogalmazni és ha nem kezdem el írni ezt a könyvet akkor úgy érzem bele fogok golyózni az egyedül létben úgyan is igen egy könyvbe írom ha ezt a neten fogják valaha olvasni akkor vagy valaki megtalálta ezt a könyvet vagy én másolom éppen át és túl éltem az apokalipszist ami éppenséggel nekem ez most lehetetlennek tűnik de folytassuk is a storyt. Beköltöztek a "kis" házukba hárman minden jó volt aztán anyának megint kezdőtek a reggeli rosszul létei először nem foglalkozott velük nem is mondta apának majd egyre többször volt rosszabbul. Vett egy terhességi tesztett és végül kiderült, hogy terhes velem. Félve apa válaszától (úgyan is megbeszélték, hogy egy gyereknél megállnak még az egyetemen) de elmondta neki először nem örült neki majd ahogy nőt anya hasa és először voltak olyan vizsgálaton mikor megtudták állapítani, hogy kisfiút vagy kislányt hord a szíve alatt anya. És mikor apa meglátta, hogy kislány ő volt a legboldogabb ember a világon és mindennél jobban várta, hogy megszülessek. 2002.07.26-án megszülettem én Kate Alexandra Ross de az Alexandrát utálom ezért mindenkinek úgy mutatkozok be, hogy Kate Ross. Egyedül anya,apa,nagyszüleim és Thomas tudja a második nevemet és ezt Thom ki is használja mindig ezzel idegesített engem ha éppen olyan kedvébe volt. Mivel két év van csak köztünk ezért szinte együtt nőttünk fel.Azt se igazán csipázta, hogy úgyan azon a napon születtünk még szerencse, hogy nem egy évben mert természtesen ő is 26-án szüleltett csak 05.26 én 07.26 és két évre rá. Na mindegy is! Boldogan éltünk így négyen mind a ketten Thommal szerettünk volna egy kis kutyát anyáék nem engedték meg nekünk. Inkább kaptunk hörcsögöt meg tengerimalacot aminek persze örültünk és, hogy kutyát miért nem kaphattunk hát azért mert azt mondták vele sokat kell foglalkozni és ennyivel lezárták az ügyet. Aztán eljött 2012 anya ismét teherbe esett és megszületett a harmadik gyerek a családba Emma Rosa Ross igen egy kicsit furán hangzik az, hogy Rosa Ross legalább is szerintem igen de megszoktam. Emma 2012.06.27-én jött a világra majdnem ő is 26-án na az már fura lett volna. Nos így már 5-en éldegéltünk boldog családként.
Eljött 2016 Thomas tizedikes volt én meg nyolcadikos Emma még csak 4 éves volt kis csöppség imádtam őt beragyogta az ember napját ha csak megpillantotta őt. Mikor betöltöttem a 14-et elfogott egy nagyon rossz érzés és végig kísérte onnantól a minden napjaimat és minden másnap fájt a fejem. Nem értettem mitől lehetséges ez egyszer-kétszer említettem anyának de azt mondta csak lehet valamilyen front jön, Nem hittem neki mert ahoz túlon túl sokszor esett meg velem. Thomas ezeken csak röhögött apa meg a munkával volt elfoglalva ha beszélni szerettem volna vele de nem volt munka mániás mindig volt annyi ideje, hogy a családjával legyen csak épp sokszor panaszkodtam már neki jelentéktelen dolgokról és azt hiszi, hogy ez is csak az lehet (éreztem, hogy valami elfog jönni de egy vámpír apokalipszisre ki gondolt volna őszíntén? Mert én nem!). Teltek,múltak a napok,hetek és a hónapok nem történt semmi se de a fej fájás és a rosszul léteim nem múltak sőt erősődtek. Volt olyan nap mikor felkellni az ágyból nem volt erőm és mikor a piros napokat éltem akkor konkrétan inkább vágytam, hogy meghaljak csak ne fájjon ennyire. Lassan 2017-et fogunk írni December 18-a van. Úgy döntött a család, hogy üljünk le este vacsora után híreket nézni a tvben. Egy kutatóközpontot/bázist mutattak ahol egy vírussal kisérleteztek. Eddig minden rendben halad a kísérlettel és semmitől nem kell félni lehetségesnek találják, hogy fejlettebb lesz az emberiség modernebb. Ebből nem értettünk semmit egy vírustól hogyan lennénk fejlettebbek? Egyszer csak megszakították az adást és egy filmet raktak be pedig valami fontos mondandójuk közepén tartottak! Gondolom valamelyik tudosnak kicsúszott valami igaz a száján...
Ami eddig nem volt a rosszul léteim közt az az orr vérzés a hiradó után elkezdett ömleni az orromból a vér annyira, hogy kórházba kerültem 2 napra. Eljött a karácsony minden nyugalmasan telt jó napjaink voltak. Jött az új év Thomas megkérte anyuékat, hogy had mehessen szilveszterezni a haverjaival nos én közbe avatkoztam ha már miatta nem mehettem a barátnőimmel el mert Thom azt mondta anyáéknak, hogy fiúkkal találkoznák aztán bebasznánk és túl fiatal vagyok hozzá. Anya elengedte őt majd mondtam had mehessek vele, hogy jó lenne a báttyámmal lenni mivel kevesett vagyunk együtt anya bele ment. Mentem is öltözni egy kevés sminket is feldobtam magamra és Thom nem tehetett semmit se mert anya nélkülem nem engedte volna el. Ezért mégjobban utált engem de nem érdekelt és amúgy meg helyes haverjai vannak :D. Este 8-kor elindultunk az egyik srác házához mivel volt Thomnak jogsija és kapott szülinapjára egy menő autót beszálltunk és mentünk is. Végig üvöltötte az utat annyi volt a reakcióm, hogy bedugtam a fülembe a fülest és maxon zenét hallgattam.
Meg is érkeztünk 15 perc autózás után Thomas gyorsan kiszállt és előre ment elordítom magam Thomas Ross autó! Erre mindenki ide figyelt természetesen ez volt a célom, hogy lejárassam ő is csinált ilyen szépségeket velem is nem kell félteni őt, én csak vissza adom ami jár neki. Oda jön hozzám paprika vörös fejjel megfogja erősen a csuklómat bezárja az ajtót mögöttem és bementünk a házba. Oda ment a haverjaihoz és azzal a lendülettel ellökött magától az egyik srác meglátta ezt és oda jött hozzám. A kelleténél jobban kicsíptem magam azthiszem és nem egy 14 éves lánynak néztem ki anya mosogatott mikor elmentünk szóval nem tudta azt mondani cseréljem át a ruhámat.
Ruhákat a barátnőimmel vettem anya nem is látta ezeket a ruhákat még nos de térjünk vissza a bulira és arra a srácra.
J: Szia látom Thomassal jöttél egy újabb barátnője vagy?
K: Szia nem...*Ennyire nem hasonlítanánk? Pedig akik ismernek mind a kettőnket azt mondják, hogy igen!*
J: Hát akkor Thom nem hoz magával úgy csak egy lányt! Kurvája vagy?
K: Hogy micsoda?! Van kurvája?
J: Akkor csak valakije vagy! Ja amúgy Jonas vagyok!
K: Én Kate!
Elkezdett fogdosni engem a srác nem szerettem volna, hogy hozzám érjen elszerettem volna lökni magamtól mikor a semmiből oda jött hozzánk Thom.
T: Hagyad békén a haveromat Kate!
K: De hát ő jött ide hozzám Thomas!
J: Áljon meg a menet Thomas ki ő?
T: A 14 éves húgom!
J: Oh miért nem mutattad eddig be nekem nem rossz húsi!
T: Bazdmeg Jonas 18 vagy hagyad békén őt!
J: Volt már 13 éves "csajom" is!
T: Hát ő nem fog a többi közé tartozni tesó!
J: Hát jó de tudod mit egy menetre kelleni fog :P majd valamikor....
T: Nem!
K: Én bele szólhatok?
T,J: Nem!
K: Na jó keresek magamnak valami piát császtok!
El is mentem tőlük keresni valami piát megnéztem a hütőbe mi található majd kivettem egy sört. Ismét oda jött hozzám egy srác nem voltam most fiúkra kíváncsi bár szinte csak ők voltak a buliban egy pár lányt láttam csak. Bele markolt a fenekembe ekkor hátra fordultam hozzá és kérdően néztem rá majd megláttam, hogy totál bevolt állva. Elmentem tőle egy nagyobb táncoló tömegbe ekkor békén hagyott elkezdtem én is táncolni. Egy kéz kirángatott a tömegből természtesen Thomas volt.
K: Megint mit csináltam?
T: Te semmit de nem veszik le rólad a szemüket a többi srác és nem akarom, hogy bajod essen mert mész anyuéknak szólni, hogy nem figyeltem rád és én meg szavamat adtam, hogy oda figyelek rád! Most miattad nem tudom igazán élvezni a bulit meg nem tudok bebaszni se miattad ismét meg mert autóval jöttünk.
K: Miért kell a srácoktól félteni?!
T: Mert gondolom nem vagy vakk és látod, hogy majdnem mindegyik vagy be van baszva vagy állva! És amúgy tök normálisak de ilyenkor elszáll az agyuk és erőszakosak én is az lennék ha nem kéne rád figyelnem!
K: Nem lennék itt ha nem basztad volna el a csajokkal a napunkat! Miattad nem engedtek ma el velük!
T: Mert a 14-15 éves fiúkákhoz nem engedlek! Meg van a hírnevem és tudják, hogy a tesód vagyok és rá basznál csak ennyit mondok! Ne hívd fel magadra a figyelmet had bulizzak egy kicsit!
K: Kösz!...
Vissza álltam táncolni annyit láttam, hogy Thom rá hajtott egy csajra 2 perc se kellett és egymás szájában voltak. Reakcióm erre csak annyi volt, hogy forgattam a szemeimet és táncoltam tovább. Jonas ismét oda jött hozzám nem is volt berúgva annyira és beállva se volt még.
J: Hol van Thomas?
K: Ott van valahol egy csajjal csókolozik. *majd oda mutattam ahol utoljára láttam őket*
J: Köszi cica * kacsintott egyett*!
Utána ismét táncolni kezdtem legtöbbször egyedül majd néha oda jött hozzám egy-két fiú akkor velük voltam. Elővettem a telefonomat megnézni mennyi az idő hajnali 1 óra volt az az 2017 van már. És egy cseppet se vagyok álmos se fáradt megnéztem, hogy jött-e valami értesítés a telefonomra csak annyi, hogy a csajok küldtek pár képet nekem majd én is vissza küldtem és mondtam anyám elengedett Thommal egy buliba. Amilyen szarul indult nekem a buli eleje most olyan jól is érzem magam. Csoda de egy nem fogadott hívásom se volt azt hittem anya vagy apa mindig hívogatni fog de nem. Majd elraktam a telefont és tovább táncoltam mikor kezdett fájni egy kicsit a lábam kijöttem a nagy tömegből amiben bent voltam. Kivettem még egy sört a hütőből kerestem egy olyan kanapét ahol senki nem ül és oda lehuppantam hátra dőltem majd kezdtek a szemeim maguktól lecsukódni. Mikor valaki neki csapódásból oda ült mellém ekkor a szemeim már nem szerettek volna lecsúkodni minden álmosság kiment a szememből oldalra néztem és ki más volt mint Jonas.
J: Láttam, hogy olyan egyedül vagy szóval jöttelek szórakoztatni. Hanyadikos vagy?
K: 8!
J: Hogy-hogy nem hoz magával soha Thomas sehova?
K: Nem vagyunk valami jóban! Most se itt lennék csak anyának a fejét tele beszélte minden hülyeséggel szóval nem engedett el menni a barátnőimmel! Így én meg kikönyörgötem, hogy had jöjjek vele és anya azt mondta, hogy csak velem jöhet el és így vagyok most itt!
J: Oh hát kár lett volna ha nem jössz el és nem ismelek meg téged :D!
K: Igen nagy kár lett volna :D!
J: Na ugye?!
Jól elbeszélgettünk Jonassal anélkül, hogy egy ujjával is hozzám ért volna a nagy röhögésünket Thomas törte meg! És nem volt valami jó kedvében.
T: Most azonnal elmegyünk Kate!
J: Egy ujjal nem értem hozzá baszki! Pedig nagyon szeretném ne legyél baszki hangulat rontó!
T: Tudom láttam és nem is azért zavartalak meg titeket! Kate...
K: Mi történt?!
T: Emma...
K: Thomas mi van Emmával?!
J: Ki az az Emma?
K: A 4 éves húgunk!
J: Oh!
T: Kórházba került anyáék egy percre nem figyeltek rá és játszott a lépcsőn majd megcsúszott a lába és.....
K: Thomas ugye nem halt meg? *Ekkor már nagyon ideges lettem és egy csepp kellett ahoz, hogy ne bögjem el magam!*
T: Nem de súlyos az állapota azonnal a kórházba vitték és már a műtőben van!
K: Most azonnal induljunk!!
T: Nem lehet! Sokat ittam ahoz, hogy én vezessek és nem fogják elvenni a jogsimat!
J: Add a kulcsod elviszlek titeket nem ittam sokat csak 4 sört összesen nem vagyok részeg! Mond a címet és ott is vagyunk!
T: Kösz haver!
J: Szívesen!
Thomas elmondta a címet és indultunk is én ültem elől Jonassal, Thom hátul elaludt. Talán 1 óra múlva értünk oda mert messze voltunk onnan. Közbe Jonas elkérte a számomat én megadtam neki mert miért ne. Mikor oda értünk adtam egy puszit Jonas arcára kiszálltam majd felkeltettem Thomast konkrétan 1 óra alvás alatt kijózanodott teljesen jól volt egy kicsit fájt a feje. Be mentünk mind a hárman a recepción mondtam, hogy mi Emma Rossnak a testvérei vagyunk anyánk hívott minket. A hölgy azonnal elmondta hol van a kishúgunk és mentünk is habozás nélkül. Apáék kint ültek oda rohantunk hozzájuk és mindent elmondtak kérdezték ki van velünk és én is elmondtam a dolgokat majd Emmát 2 órás műtétett követően kihozták a műtőből. Az orvos mondta, hogy stabilizálták az állapotát és minden rendben lesz. Mikor már nagyon álmosak voltunk mind haza mentünk de előbb Jonast haza vittük. Én bealudtam a kocsiba Thomas felvitt a szobámba és ő már nem talált el a szobájáig szóval befeküdt mellém és úgy aludtunk. A többi napunk úgy telt, hogy minden nap bent voltunk a Emmánál míg ki nem engedték. Februárba Jonas rám írt és utána 1 hónapon át minden nap beszélgettünk vagy videó hívásba vagy sima hívásba és volt, hogy csak irogattunk. Február is eltelt majd megvolt az első találkozónk is Thomas tudta nélkül. Első találkozónkon egy parkba mentünk leültünk egy padra és annyit vettünk észre mind a ketten, hogy egyre közelebb ülünk egymáshoz és megtörtént az első csók köztünk. Majd eltelt 1 nap az első csókunk közt és mikor másnap felkeltem valaki csengetett én nyitottam ajtót mert egyedül én voltam otthon anyáék dolgoztak Thom ki tudja hol lehetett Emmára meg vigyáztam a balesete miatt. Mikor ajtót nyitottam egy nagy vörös rózsa csokrot pillantottam meg majd Jonast. Nem tudtam türtőztetni magam egyből elkezdtem sírni az örömtől és a nyakába ugrottam. Beinvitáltam a házba és leültünk a kanapéra ahol Emma játszott.
A nagy 18 éves Jonas elkezdett Emmával játszani Barbieztak egyet Jonas volt Kennel, Emma meg egy lány Barbieval én csak ültem és néztem őket meg azon gondolkoztam, hogy lehet ilyen tökéletes életem. Aztán haza tévelyedett Thomas is kérdőre vont minket, hogy mit keres itt Jonas és bevallottuk, hogy együtt vagyunk. Nem szólt semmit se hanem felrohant és erősen becsapta az ajtót erre Emma megilyedt és elkezdett sírni ott vigasztaltam őt szegénykém. Anyáék megengedték, hogy itt aludjon Jonas így egész napot együtt töltöttük és filmeztünk vagy Emmával játszottunk. Majd lefeküdtünk aludni este 10 fele karjaiban aludtam el majd másnap ugyan úgy is ébredtem. Ő még aludt és mivel nem szerettem volna felébreszteni ezért meg se mozdultam. Pár percet követően felébredt és egy puszit nyomott a fejemre. Mikor lementünk apáék és Thomas voltak lent és reggeliztek.
T: Na mi történt az este? Nem halottam semmi zajt se a szobádból!
K: Mivel csak beszélgettünk és utána elaludtunk!
T: Oh csoda! Általában Jonas az első randin megszoktad fektetni az adott csajt aztán másnap dobod!
J: Fejezd be!
S: Thomas Ross fejezd be most azonnal! Milyen viselkedés ez? Mit ártottak neked ők? Ha tudni szeretnéd éjfélkor felébredtem és benyitottam megnézni őket és ruhában aludtak!
T: De anya!
S: Nincs de anya! Ez csúnya volt tőled! Mit ártottak neked? És Jonas elvileg a barátod!
T: Igen....
S: És mostantól békén hagyod őket! Mert betelt a pohár nem hittem, hogy ilyen vagy a húgoddal! Pedig mindig mondta, hogy gonosz vagy vele mikor nem vagyunk itthon apáddal!
Mielőtt anya megszólalt én felmentem nem hallottam mindent csak az első mondatát Jonas meg követett engem. Leültem az ágy közepére és csak néztem magam elé Jonas meg oda ült mellém és átölelt. Sírni nem tudtam és nem is akartam!
Na ugorjunk egy teljesen másik napra mivel ez után semmi érdekes nem történt csak éltem az életemet egy fiúval az oldalamon. Már két hónapja együtt voltunk Jonassal eljött Thom 17-dik szülinapja elment a fiúkkal megünnepelni Jonas velem maradt. Este ment el Thom addig piáltak nállunk Jonassal nem vesztek szerencsére össze. Egyedül maradtunk a házba Jonassal anya,apa,Emma elmentek a nagyihoz. Felmentünk a szobába és úgy volt, hogy filmezünk egyett. El is kezdtem csinálni a a popcornt Jonas addig felment és kereset valami filmet. Én bezártam a házat anyáéknak meg Thomasnak volt kulcsa szóval betudnak jönni mikor haza jönnek. Felmentem a szobába mikor kész volt a nasi és Jonas félmeztelenül várt engem vagy is nem teljesen mert a gatya még rajta volt. Végig mért a szemeivel én is ezt tettem vele.
K: Öhm... azt hittem filmezni fogunk nem tudtál választani?
J: Filmezés után csinálhatnánk mást is... Már 2 hónapja együtt vagyunk és csókon kivül nem haladtunk tovább semmivel...
K: Tudom! Nézzünk filmet jó?
J: Jó!
Letettem a popcornt meg a csokit az ágyra majd bezártam a szoba ajtót is. Berakott egy horror filmet miután végig néztük és mindent megettünk amit felvittem elkezdte a nyakamat csókolgatni. Hagytam neki de tudtam mit akar igazán amire én még nem voltam felkészülve így 14 évesen. Felálltam az ágyból hogy a polcra tegyem az üres tálat meg a csokit papírt. Mikor hátra fordultam a hátam mögött volt már Jonas felemelt a fenekemnél fogva és csókolozni kezdtünk majd vissza vitt az ágyhoz ami kb 3 méterre volt a polctól tudtam, hogy egy kicsit többet ivott a kelleténél és ilyenkor egy bunkó tud lenni de reggel mondta is, hogy ha bunkó lesz velem egyáltalán ne vegyem komolyan amit mondani fog így is fogok tenni. Látszott rajta, hogy nem áll közel a józan állapothoz! Mikor abba hagyta az ajkam csókolgatását levette rólam a polár felsőt ami rajtam volt azt hitte, hogy az alatt csak a melltartóm lesz de egy trikó is volt rajtam. Forgatta a szemeit majd ismét csókolozni kezdtünk. Felültetett magára majd végig simogatott a tarkomtól egészen a fenekemig amibe végül bele markolt. Majd ismét vissza fektetett az ágyra és szét rakta a lábamat majd ő került a két lábam közé. Végig simítottam a hátát mitől teljesen beindult. Levette rólam a trikót is majd a nadrágot, fehérneműbe voltam előtte. Ő is levette a nadrágját majd a két lábam közé nyúlt és szép lassan halat odáig. Még bugyin keresztül elkezdte fogdosni, nem szerettem volna tovább elmenni vele így megfogtam a kezét amitől dühös lett.
K: Jonas...
J: Kate! Megint mi van? Miért csinálod ezt?! Akarlak!
K: Én még nem állok készen!
J: De miért?! Ilyen még nem történt velem, hogy 2 hónapja valakivel együtt vagyok és semmi sincs köztünk! Te vagy az első ilyen sőt te vagy az első lány akivel járok eddig a többit mindig megcsaltam de téged... Téged nem tudlak egyszerűen! És mielőtt félre érted nem is akartalak/akarlak megcsalni! De még a gondolata se volt bennem érted?!
K: Igen értem!
J: Tudod mit?! Mondj egy idő pontot amikor lefekszünk! És akkor tényleg nincs vita hanem megfog történni! Mit szólsz?
K:....
J: Kate megcsikizlek ha nem mondasz semmit :D
K: Ne :D Jó rendben!
J: Akkor? Időpont?! Teljes évvel,hónappal,nappal :D
K: 2017.07.26!
J: Az a szülinapod!
K: Igen az nap este!
J: Rendben!
Kezet fogtunk majd ismét szét raktam a lábaim és mondtam jöjjön ide vette a lapot és elkezdtünk csókolozni majd átöleltem őt köré fontam a lábaim. Hallottam kulcs zörgést így gyorsan felöltöztünk és beraktunk egy videót és úgy tettünk mintha csak simán videókat néztünk volna de előtte kinyítottam a szobám ajtaját résnyire. Benyitottak hozzánk Thomas jött vissza. Megint beszólogatott de nem érdekelt már felkeltem az ágyból és bevittem a szobájába egy perc se kellett és elaludt. Mikor vissza mentem a szobába Jonas is aludt már.
Ismét eltelt egy hónap jött Emma ötödik szülinapja hercegnős bulit szerveztünk neki. Nagyon szerette Jonast szóval lebeszéltük, hogy elviszi őt játszótérre én addig elmegyek a tortájáért Thom feldiszíti a házat és anyáék meg megveszik az ajándékokat. Délután 2-re volt megbeszélve, hogy vissza hozza Jonas Emmát addig már a barátnői is itt lesznek Emmának. Mindennel készen voltunk Jonas írt Thomnak, hogy imád a játszótéren lenni Emma jól el van 13:30-kor mindenki megérkezett akiket hívtunk. És 14:00-kor pontban itt is voltak Jonas és Emma. Emma nagyon örült ennek a meglepetésnek. Jó kis gyerek buli volt jól eltelt a nap és az a felhőtlen mosolya Emmának egyszerűen csillogott a boldogságtól. Mielőtt felvágtuk a tortát Jonassal felmentünk a szobámba, hogy kicsit kettesben legyünk. Mikor az ágyhoz értünk bele estem és Jonas rám elkezdtünk hevesen csókolozni. Feljebb mentünk a párnákhoz ekkor benyitott Emma még jó, hogy akkor éppen nem egymást faltuk.
E: Gyertek le torta! Most jön a torta Kate :)
K: Megyünk kicsim siess le nehogy lemaradj valamiről :)
E: Rendben :)
Össze szedtük magunkat és siettünk le gyorsan előkaptam a telefonomat és levideóztam Emmát ahogy meglátja a tortáját. Ezután is elment egy fél hónap pár nap volt a szülinapomig nagyon vártam már főleg a fogadalmunk miatt már én is akartam sőt próbálkoztam is Jonasnál de mondta nem mert megesküdtünk és nem szegi meg ezt. Tök cuki volt nagyon szeretem őt nem hittem, hogy ilyen kedves egy srác ő. Eljött 25-dike már tiszta lázban égtem és éreztem, hogy apáék egy bulit terveznek nekem de nem kérdezősködtem semmiről. Az nap este 6 körül Jonas értem jött és lebeszéltük, hogy az nap nálla alszom anyuék egyből bele mentek. Ekkor már biztosra tudtam, hogy valamiben settenkednek és bevolt avatva Jonas is. Jonasnak a szülei meghaltak mikor 16 volt az az 2 éve szóval egyedül élt. Szülei alkoholisták voltak szóval azt mondta nem is bánja annyira, hogy már nincsenek többé. Egy mozis estét terveztünk direkt sexy pizsit vettem fel de csak nézett és hozzám se nyúlt úgy! De láttam, hogy ő is nagyon akarja már direkt rá ültem de csak a fenekemet fogta és csókoloztunk. Majd átrakott engem a másik felére azzal a mondattal, hogy nem látja a filmet amit amúgy már 3-szor megnéztünk. Oda bújtam hozzá és rá raktam a lábamat a lábaira és úgy néztük a filmet. Ja és az kimaradt, hogy Június 18-án elballagtam általánosból jó nap volt az is. És Thomas sulijába vettek fel mivel anyuék azt akarták, hogy oda jelentkezzek és nekem amúgy tetszik a sulija.
Az első nap
Már vége volt az első filmnek amit néztünk majd elindítottunk egy másikat. Még csak 5 perce ment mikor sikításokat hallottunk az utcán kinéztünk az ablakon és annyit látunk, hogy az emberek egymásra támadnak. Sőt darabokra tépik egymást nagyon megilyedtem megnéztük, hogy mindent be-e zártunk szerencsére igen. Anya hívott engem.
S: Kicsim meneküljetek mindjárt betörnek hozzánk! Vámpírok! A vírus amit hallottunk Decemberi tényekben az az a vírus elszabadult! Kicsim szeretlek! Húgodat elrejtettük a tudod hova nem merem hangosan kimondani mielőtt meghalják apáddal itt vagyunk fent a szobában. Thomast nem tudom útol érni... Tud, hogy nagyon szeretünk titeket és még annyit, hogy ha nem találkozunk többet Boldog 15-dik születésnapot Kate! Istenem nagyon félek!
K: Anya! Nem ne csináljátok meneküljetek! Kérlek megfogok örülni nélkületek! Kérlek vigyétek Emmát és menjetek könyörgöm. Össze fogok roppani ha ti meghaltok! Kérlek!
S: Körbe vették a házat nem tudunk semerre menni! Annyi, hogy a húgodat elaltattuk nehogy meghalják őt kb 2 óra a hatása utána magához tér gyere érte és nagyon vigyázatok magatokra!
J(apa): Kicsim vigyázz magadra jó! Ha tényleg meghalunk ne legyél itt hanem vidd a húgod és menjetek az erdei nyaralónkba tudod, hogy hol van! Sokszor voltunk ott!
K: Apa,anya ne! *Itt jött vissza a szobába Jonas*
J: Kate mi folyik itt?
K: Vá...vámpírok! A vírus! Menekülnünk kell! Anya és apa veszélyben vannak menjünk!
S: Ne merjetek ide jönni Jonas hallod ne enged Katet!
J(apa): Betjutottak!
K: Hogy mi van? Apa! *Sikítást hallottam* Anya?
J: Kate....
K: Anya neee!
J(apa): Szeretünk kicsim ne feled szeretünk! Menj a házba amit beszéltünk!! Nee Sarah nee...
K: Mi törént anyával?! Apa?!!
J(apa): Hagyj békén mi vagy? Ne hagyj! Szeretlek Kate...
K: Apa!! Létszíves mi van ott? Apa?
Fura zajokat hallottam a telefonból apáék nem válaszoltak én itt semmit nem értek! Egyből felöltöztünk Jonassal össze pakkoltunk dolgokat és körül néztünk az utcán az ablakból. Minden csupa vér volt és hemzsegtek ezek a valamik vagy is vámpírok az utcákon! Hogy jutunk ki?
J: Gyere van egy hátsó bejárat! És az autó alatt egy föld alatti kijárat ott átmehetünk hozzátok. Régen itt lógtam ki mikor a szüleim ittak!
K: Menjünk!
Elindultunk és mikor bezárta utánunk az alagút "ajtaját" akkor törtek be. Futottunk egészen a házig amit eddig az otthonomnak neveztem mivel a föld alatt voltunk nem láttam sok mindent csak néha síkitásokat hallottunk. Egészen a kertig vitt minket az alagút a kisházba ahol a szerszámokat tartjuk. Kimásztunk és egy kis nyíláson körbe néztünk, hogy biztonságos-e az út a házig. Jonas megfogta a kezemet majd a nyakamat és szenvedélyesen megcsókolt és mondta háromra futás! Elszámoltunk egyszerre háromig majd futottunk a házig amennyire tudtuk halkak voltunk. Én egyenesen felrohantam a szüleim hálójába apa volt ott de már nem élt. Szemei fehérek voltak szívverése nem volt lecsuktam a szemeit és egy puszit adtam a homlokára és megköszöntem, hogy ő lehetett az apukám és, hogy nálla csodálatosabb apát nem is kívánhattam volna. Majd lecsuktam a szemeit és megöleltem őt Jonas mondta, hogy anyum sehol sincs. Elkezdtem reménykedni, hogy talán él de nem láttam rá sok esélyt. Majd eszembe jutott Emma, rohantam a szobámba ahol van a relytek hely a szekrényem mögött. Ott is volt még aludt kivettem onnan és felraktam az ágyra kicsit gyengén megpofoztam, hogy magához térjen. Nem kellett sok magához is tért fogtam őt és mentem a szobájába ruhákért egy nagy táskát találtam abba raktam pár ruhát neki meg ami kellhett mentem az én szobámba onnan is szedtem össze egy-két dolgot és Thomtól is. Jonas addig örködött egy vámpírt se láttunk ami fura volt mert hemzsengtek egy fél órája. Amikor mindent össze szedtünk megkértem Jonast, hogy egy percet hadjon kettesben apával Emmát addig elszorakoztatta a szobájában. Még egyszer rá kellett néznem apára már most hiányzik bementem hozzá újra úgyan úgy feküdt mint mikor megláttam őt fél órája. Annyiban jó ez az egész, hogy nem változott át ennek örültem mert akkor megkellett volna őt ölni habár azt nem tudom, hogy hogyan. Mégegyszer magamhoz szorítottam és puszit adtam neki nem szerettem volna így itt hagyni őt de nem tudtam mit tenni. Vissza mentem Emmáékhoz amíg volt erőm őt itt hagyni. Mikor kiléptem a szüleim szobájából síkitásra lettem figyelmes. Ez Emma!
Halkan oda mentem a szobához és a kilincsen vért pillantottam meg egyből bekönnyeztem a szememet át írányitottam a bejárati ajtóra ami csukva volt mikor ide értünk de most...Most nyitva volt! Nem akartam benézni a szobába nem voltam felkészülve, hogy mindenkit elveszítsek körülöttem. De látnom kellett a szívem már a torkomba dobogott majd benyitottam. Először Emma holttestét pillantottam meg a húgom meghalt majd Jonasra néztem és megláttam, hogy küzd egy vámpír ellen. A vámpír elérte a nyakát én oda futottam és próbáltam levenni Jonasról. Egy perc se kellett és én a földön véres fejjel feküdtem mert lelökött magáról és beütöttem a fejemet az ágy sarkába. Tudtam ha most elájulok én is meghalok Jonas sírva nézett rám én meg úgyszint rá ahogy láttam, hogy a vámpír vissza fordul hozzá és szívja tovább a vérét. Ahogy tudtam felálltam és minden erőmmel ami még maradt újból rávetettem magam a vámpírra ekkor megfogta a karomat és a földre taszított majd mondta te a fiú után jössz. Felismertem őt vele találkoztam a nyílt napon abban a suliban ahol Thom is tanul talán tizenegyedikes lehetett.
Miután elmondta, hogy én Jonas után jövök vissza ment hozzá de ekkor Jonas már halott volt. Vissza nézett rám és üvöltve mondta, hogy ez a te hibád holtan nem jó enni belőle te kis kurva! Csak simán kiszívtam volna a véred de ezért szét is téplek!
K: Miért ölted meg a kishúgomat meg a barátomat mit ártottak neked?!! * Én is ordíbáltam*
Ko: Mert rohadt édes vére van a húgodnak egyből megéreztem egy finom illatott mikor erre jártam. De mikor megízleltem a vérét nem az ővét kerestem! Miután kitekertem a húgod nyakát ami egy percet se vett igénybe egyből mentem a barátodhoz. Aki megakart ölni miután bejöttem csak leütöttem. De az ő vére se volt balszerencsémre!
Mikor beszélni kezdett velem a szeme vissza változott az eredeti szemszínére ami világos kék volt. Megfogta a nyakamat elrakta a hajamat a nyakamtól és egy mély szippantással megszagolta a vérem illatát. Majd mondta, hogy engem érzett végig és, hogy különleges a vérem illata. Megfogta a fejemet ahol véreztem és lenyalta az ujjáról a véremet.
Ko: Te vagy az! Te kellessz! Minden véred! De ha most megöllek akkor máskor nem tudnák szívni belőled szóval nem öllek meg! Enyém leszel! És a tested se rossz!
K: Mi van? * Nem tudtam sehogy se védekezni mert a lábaival a lábamat fogta le a kezeivel meg a kezemet.* Hogy változtál át?
Ko: Épp otthon voltam és dugtam egy szőke csajszit majd betörtek és a csajt megölték engem meg átváltoztattak. Szüleim éppen valahol áztatják a picsájukat Görögben szóval ha ez nem világ járvány akkor felkeresem őket ha még nem hallottak és megölöm őket! Boldogan fogom mind a kettőnek letépni a fejét amiért 18 éven át le se szartak!
K: De nem kell gyilkosnak lenned küzdj ellenne!
Ko: Oh Kate Ross mielőtt vámpír lettem se voltam jobb ember most csak több erőt kaptam!
K: Honnan tudod a nevemet?!
Ko: Ugyan abba a suliba jártunk volna és mikor nyílt nap volt nállunk megláttalak és megtetszettél ezért kitudakoltam rólad dolgokat! Ja amúgy Kolnak hívnak
J: Fuss Kate! Vissza se néz menekülj vidd a cuccokat! Tiszta szívből szeretlek! Ne feledd!
Minden erelyével felállt és elővett egy kést majd elkezdte össze vissza szurkálni azzal Kolt. Majd rám nézett és újból vérrel volt tele a szeme elengedett és ráugrott Jonasra.
J: Fuss!
Felálltam és felvettem a cuccokat a padlóról ránéztem Emmára aki körül egy nagy vértocsa volt majd Jonasra aki utolsó lehelletével azt mondta, hogy szeretlek Kate. Sírva mondtam neki, hogy én is majd futottam 3 táskáva ahogy csak tudtam. Más esélyem nem volt mint az alagút. Befutottam a kisházhoz majd ledobtam a táskákat és leugrottam. Vissza húztam a szőnyeget nehogy meglássa valaki és kövessen majd futottam tovább most már egyedül. A telefonomon bekapcsoltam a vakut és úgy mentem tovább. Nem tudom hol lehettem de megkellett állnom mert nagyon fáradt voltam már elővettem Thom felsőjét és rá ültem majd Jonas puha pulcsiját felvettem a fejemet már el is felejtettem, hogy vérzett. Hirtelen oda kaptam nagyon fájt de már nem vérzett viszont a hajam az tiszta vér volt. Megettem egy kiflit még egy 10 percet pihentem majd mentem tovább habár már nagyon álmos voltam de ma még el kell érnem az erdei házunkhoz. De viszont nagyon messze van.
Nos itt azt hittem, hogy még él anyum és azért is indultam tovább amit nem kellett volna na mindegy. Látszik, hogy itt még hiszékeny voltam. Így 2 évre rá már megtanultam, hogy ha látsz egy embert akkor menekülj mert az biztos, hogy nem ember! Már 2 éve van az, hogy teljesen egyedül vagyok és nem látok kiutat ebből a helyzetből. Na de térjünk vissza a storyhoz!
Hajnali 1 volt már a lábam nem bírta kicsit sem a menetet. Elérkeztem az alagút végéhez kikellett mennem a biztonságból de az is lehet, hogy Kol megtalálta az alagútat szóval nem maradhatok. Kinéztem egy kis résen, teljesen üres volt az utca először a cuccokat dobtam fel majd felhúztam magamat. Megláttam a hídat amin mindig átszoktunk menni mikor a nyaralonkhoz szoktunk menni. Még egy kicsit távol volt de viszont az otthonomtól ami már nem az sokat gyalogoltam. Felismertem egy házat ahol egyszer megálltunk Thommal én nem voltam bent a házban csak az autóban ültem és vártam, hogy vissza jöjjön. Na mindegy is éppen indultam volna tovább mikor egy nyögést hallottam meg. A hang irányába egyből elkezdtem futni! Majd megláttam anyát!
K: Jézusom anya! Élsz!
S: Kate... Jonas,Emma?
Megráztam a fejemet és elkezdtem ismét sírni.
S: Nee * Elkezdett sírni majd vért köpött*
K: Anya?!
S: Megfogok halni! Mikor apádra támadt felálltam és mondta Jonathan, hogy fussak. Mentem is nem tudtam volna megvédeni *elakadt a hangja mikor vissza gondolt rá és csak jobban sírt*
K: Anyu... Emmát megtaláltam Jonas vele volt a szobájában amíg én elbúcsuztam aputól majd mikor vissza mentem a szobájába egy vámpír bejött. Elkezdte szívni a vérét majd kitörte a nyakát anya a húgom.... És Jonas.... Ne.... Jonas megmentett engem!
S: Kate belső vérzésem van nem sokáig fogok még élni! Gondolom azon az alagúton jöttél amin én is! Keresd meg a bátyád felhívott és azt mondta egy haverjánál van/volt csak azt nem tudom hol! Remélem még él! Egyből menjetek a nyaralónkba érted! Siess kicsim! Szeretlek titeket! * Egy nagy vértocsa volt már körülöttünk ami anyából jött megláttam a hasát egy nagyon mély seb volt rajta*
K: Anya?
Mikor vissza néztem rá már be volt csukva a szeme egyből megnéztem, hogy van-e szívverése de nem volt ahogy pulzusa se! Síró görcsöt kaptam, abban a pillanatban semmi nem érdekelt az se meghalok, ráfeküdtem anya mellkasára és csak sírtam. Hangokra lettem figyelmes jönnek a vámpírok! Tudtam, hogy megkell keresnem Thomot már csak ő van nekem! Anyától is búcsút vettem és mentem megkeresni a bátyámat.
Egy útolsó pillantást vettem anyára és elkezdtem futni. Vissza futottam ahoz a házhoz ahol egyszer megálltunk és megláttam egy kezet az erkélyen lógva.
A ház nyitva volt csendbe körül néztem, hogy véletlen se legyen itt egy vámpír és futottam fel az emeleten egyenes ki az erkélyre. Hisz ez Thomas a fején nagyon csúnya seb volt el volt ájulva. Körül néztem és megláttam a vámpírokat még messzebb voltak a háztól de nem volt sok időm.
Elhúztam a korlát szélétől Thomot és török ülésbe leültem hozzá majd a combomra raktam a fejét és megöleltem.
Magához tért. Össze vissza pusziltam őt.
T: Mi történt?
K: Vírus...
T: Mi van? Milyen vírusról dumálsz?
K: Amit Decemberben mondtak be a tvbe elszabadult! Vámpírokká változtatta az embereket és a fertőzöttek elvadultak és ölik az embereket.
T: Anyáék? Jonas? Emma?
Megráztam a fejemet és ismét sírni kezdtem.
T: Meghaltak? De hogyan? Nem! Hazudsz!
K: Ebben ki az a hülye ember aki hazudna Thomas? Betörtek hozzánk apát egyből megölték Emmát elbújtatták anya eltudott menekülni de őt is megharapták és belső vérzése lett. Egy alagúton keresztül menekült anya a híd alatt találtam meg egy fél órája annyira súlyos sérülései voltak, hogy nem élte túl egy keveset tudtam még vele beszélni. Emma meg... Jonassal vissza mentünk hozzánk Emmáért össze szedtünk pár cuccot és én 1 percet kértem, hogy apától elbúcsúzhassak addig Jonassal volt Emma. Mikor vissza mentem hozzájuk egy vámpír addig betört és Emmának kitörte a nyakát és Jonasnak kiszívta a vérét. * A sírástól alig tudtam ezt elmondani* Én meg az alagúton keresztül elmenekültem!
T: Engem leütöttek lehet azt hitték meghaltam és azért hagytak itt!
K: De a szívverésedett biztos hallották!
T: Igaz! Akkor nem tudom!
K: Na jó ne itt beszéljük meg a dolgokat! Hamarosan ide ér egy vámpír horda! Menjünk az erdei házunkhoz! Futás!
T: Tudom, hogy ez nem a megfelelő alkalom és idő de Boldog szülinapot húgi :(
Megköszöntem és össze ölelkeztünk majd egyből indultunk is. Míg a hídhoz értünk csomó olyan házat láttunk ahol csomó felakasztott embert láttunk vagy nem tudom mi történhetett ott pontosan.
Nem fent a hídon mentünk az túl veszélyes lett volna hanem alatt ment metró és olyan az egyik részen a híd elején bemész és a végéig tudsz sétálni. Na mi nem sétáltunk hanem futottunk ahogy tuttunk mert sok hulla volt körülöttünk és nehogy egyik átváltozási fázisban legyen és megtámadjon minket.
Talán 1 órát követően kiértünk onnan jó hosszú volt de egy halottal se találkoztunk már mint élő halottal. Az erdő szélén voltunk egyből be is futottunk oda. Már hajnali 4 óra volt. Thomas tudta oda az utat szerencsére így hamar oda értünk a házhoz néha megkellett állnunk mert hangokat hallottunk és nehogy meghaljanak minket. Én egyből berohantam és a kanapéra ültem mert össze estem volna ha még pár kilométert meg kellett volna tennünk.
Thomas is jött utánam egy kicsit ültünk a kanapén majd megláttuk, hogy reggel 6 óra van. Én felmentem anyuék szobájába és magzatpózba az ágy közepére lefeküdtem. Thomas még bezárta utánunk az ajtót kulcsra.
Miután Thomas bejött a hálószobába egyből elaludtam.
Borzalmas hetek
Teltek,múltak a hetek és egyre rohamosabban fogyott az élelmünk ketten voltunk egy ember se téved erre fele de szerencsére vámpír se. Egyre jobban és jobban szenvedtünk én sokkot kaptam sokáig csak feküdtem anyáék ágyában és sírtam. Annyira rosszul lettem már, hogy Thomas felkutatta az egész házat, hogy találjon infuziót mert tudtuk, hogy anyáék mindenre felvoltak készülve. Második infuziót kaptam mikor kopogásra lettünk figyelmesek nagyon megilyedtem nem akartam, hogy Thomas ajtót nyisson és mi van ha éppen egy vámpír? Én az ágyból felállni képtelen voltam annyira gyenge voltam egy ideig még vártunk, hogy esetleg abba-e hagyják a kopogást de nem. Emma szobájából pont rá látás volt az ajtóra Thom átrohant és megnézte ki lehet az. Mikor vissza jött fal fehér volt az arca.
K: Thomas! Ki az?!
T: A....apa...
K: Hogy micsoda?! Nem lehet! Meghalt!
T: Tu...tudom!
K: Mit csináljunk? Ott voltam vele a szobában halott volt! Ő már nem apa! De még is oda szeretnék menni és átölelni annyira borzasztó a tudat, hogy bántani szeretne minket!
T: És ha bele gondolunk Kate anya meg apa tudta egyedül, hogy hol lehetünk!
K: Igen!
Mind a ketten nagyon féltünk hisz nem tudtuk, hogy egy vámpírt hogyan lehet legyőzni. A fokhagymára gondoltam de tudtam, hogy hülyeség lenne mivel ezt csak a filmek állítják, hogy az legyőzheti őket. Bezárkoztunk anyák szobájába azt gondoltuk, hogy tudja azt, hogy itt vagyunk mert a szívverésünket biztosan halják a vámpírok.
K: Thomas! Meglátott téged apa?
T: Tudtommal nem...
K: Akkor jó!
Sokáig vártunk, hogy esetleg meg-e unja és elmegy de nem így volt. Nagyon féltem, hogy mi várhat még ránk. Egyszer teli erőből kopogott szinte annyira, hogy betörhette volna az ajtót majd egy másik percben meg gyengébben kopogtatott. Azt nem értettük Thommal, hogy ő vámpír az az simán betörheti az ajtót mivel egy ember is képes rá de még se tetette. Ő csak várt! De mire? Mikor volt már annyi erőm, hogy felálljak az ágyból oda mentem Emma szobájába megnézni apát. Majd kinéztem az ablakból le az ajtóhoz abban a percben apa felnézett az ablakhoz tényleg ő volt az! De hogyan halhatott meg engem?! Hirtelen legugoltam nehogy meglásson és akkorát reccsent a lábam, hogy biztos vagyok benne, hogy meghalotta. Thomas gyorsan átfutott és suttogva kérdezte, hogy jól-e vagyok én meg bológattam. Tudni kell rólam, hogy ha én legugolok mindig egy akkorát roppan a lábam, hogy szerintem a környező faluban is hallani lehet azt. Kilopóztam a szobából vissza anyékéba ahol eddig is töltöttük a napunkat és vártunk a csodára.
J: Kate...kate...kate
K: Te is hallottad?
T: Mit?
K: Mindegy hagyjuk biztos csak behaluztam!
T: Mondjad! Mit hallottál?
K: Apa hangján háromszor azt, hogy Kate.
T: Hisz megse szólal akkor hogyan? És én miért nem hallottam?
K: Thomas honnan tudjam? Én már semmin nem lepődöm meg ebben a helyzetben!
J: Kate tudom, hogy itt vagytok! Engedj be engem!
K: Tűnj el a fejemből te nem apa vagy! Soha nem engedlek be!
J: Ne legyél rossz kislány Kate engedj be!
T: Ne ordíbálj baszki még meghalja!
K: Már mindegy tudta mind végig, hogy itt vagyunk szerinted mi a faszomért nem ment el?!
J: Engedj be Kate! Thomas fejébe nem tudok bele mászni nem annyira gyenge mint te! Hisz a nők mindig is gyengék voltak pff!
K: Te nem apa vagy! Apa soha nem mondana ilyet hagyj már békén! Ha apa lennél elmennél és békén hagynál minket! Nekem már csak Thomas van!
J: Ne beszélj így velem te kis....!
K: Úgy beszélek veled ahogyan csak szeretnék hisz egy senki vagy! Nem az apánk!
J: Fejezd be!
K: Légy bazmeg akkor vámpír és törd be azt a redvás ajtót simán betudnád törni! De te inkább a fejembe mászkálsz! Szerinted mi vár az ajtó mögött semmi nincsen!
J: Nincs elég erőm! Sőt beszélni se tudok annyira levagyok gyengülve! Két embert találtam az út közben mikor jöttem ide! És azok is kivoltak szinte teljesen szívva egy kész roncs vagyok!
K: Akkor meg menj el! Ha egy kicsi emberiség is maradt benned létszíves menj el! Nincs erőm ahoz hogy bántsalak! De te tudom, hogy a vérünkre szomjazol!
Kizártam a fejemből nem szerettem volna többet társalogni vele főleg a fejemben nem. Miután már nem tudott többet a fejembe bele mászni ismételten elkezdett kopogni elegünk volt már belőle Thomassal! Telefonon leírtuk a tervünket nehogy apa meghalja. Amikor kicsik voltunk anyáék soha nem engedtek le minket a pincébe szóval most itt az ideje megnézni mi van oda lent. Mikor lementünk felkapcsoltuk a villanyt habár megtalálni a kapcsolót bele telt egy fél órába. Csomó kést pillantottunk meg de nem értettük, hogy mi a fenéért kellett ez a sok fegyver anyáéknak. Volt sokszor olyan, hogy hetekre eltüntek és nem is mondták meg, hogy hova mennek de ez nekem még mindig nem áll össze! Felfegyverkeztünk a késekkel és csapdákat is készítettünk a bejárati ajtó kilincsére egy hosszú kötelet csomóztunk rá. Majd azt szépen felvittük a lépcsőn az egyik szobáig ott fogjuk majd megrántani és beengedni a házba apát. Amíg Thomas rakta ki a többi csapdát írta nekem, hogy addig pakkoljam össze a cuccainkat és annyi kaját amennyit csak tudunk. Ezeket a dolgokat mind csendben végeztük nehogy bármit is megsejtsen apa ebből. Néha-néha megnéztük vagy én vagy Thom apát az ablakból tényleg ott-e van és amikor megnéztük mindig ott volt. Mindig hallottuk a kopogást de féltünk, hogy neki is van egy terve ezért mindig mindenhol körül néztük ahol ablak található volt a házban. Mikor mindennel elkészültünk én bementem ismételten a szobába megnézni apát ő ugyan úgy ott állt és kopogott jeleztem Thomasnak aki a saját szobájába várt, hogy meghúzhatja a kötelet ami egyből ki is nyílt. Csomó kés volt mind a kettőnknél meg készítettünk vastagabb faágakból törőket, hogy a szívébe döfhessük vagy is Thom készítette én meg figyeltem, hogy majd én is megtudjam csinálni. Apa be is jött egyből a házba de csendbe volt szerencsénk volt, hogy lehetett hallani a lépteit mert gondolom egy kicsi választotta el attól, hogy kiszáradjon. Én Emma szobájába voltam a szekrénybe bújva Thom meg a szobájában az ágya alatt volt. Nagyon közelről hallottam már a lépteit. Ha tétovázok akkor vagy megtalál és megöl vagy Thomot amit biztos nem fogok engedni hisz ő maradt nekem egyedül. Teljesen elmélyültem a gondolataimban mikor egy tüsszentés törte meg azt baszki ez Thom volt apa tuti meghallotta nem hagyhatom azt, hogy megtámadja. Kate Alexandra Ross most vagy soha! A rejtek helyemet elhagyva és üvöltözve rohantam ki a szobából úgyan is ott apa nem volt. Egyenesen Thom szobájához rohantam egyből az ágy alá néztem de nem volt ott elkezdtem sírni és mi van ha elkapta?! Álltam volna fel amikor valaki megfogta a vállamat lassan a pólóm alá nyúltam egy törért és ahogy Thom tanította egy fél órája megcsináltam azt a mozdulatot, hogy én kerüljek felülre és az illető aki sakkban tart alulra. Sikerült is de nem apa volt hanem Thom.
K: Basszus Thom majdnem leszúrtalak! Ne lopóz így a hátam mögé!
T: Maradj csendben a szobájukban van és egy képet bámul.
K: Akkor mire várunk menjünk!
T: Jó!
Amennyire tudtunk csendben lopóztunk oda a szobához ami a folyósó végén volt található. A küszöbnél megálltunk mögöttem volt Thom és úgy hajoltam a szoba felé, hogy közbe hátulról fogott engem. Kicsit belestem a szobába apa tényleg ott ült az ágyon és a családi képünket nézte. Két kép volt az éjjeli szekrényen az ágy mellett az egyiken mi vagyunk négyen apa,anya,Thom és én a másikon meg Emma anya és apa azt a két képet szerették ők a családról.
J: Ne álljatok ott! Gyertek be! Tudom, hogy vagy 5 perce figyeltek engem! Ha bántani szerettelek volna titeket rég megtettem volna nem gondoljátok?! Azt is tudtam, hogy ki hova bújt el.
Össze néztünk Thommal és a szemünkel mutattuk egymásnak, hogy menjünk be a szobába.
J: Sziasztok gyerekek! Gyertek üljetek le mellém! Nem foglak bántani titeket!
Félve de oda mentünk hozzá én a jobb Thom a bal oldalára ült apának először engem utána Thomot ölelte meg. Látszott rajta, hogy türtőzteti magát de sikerült leküzdenie a vágyat arra, hogy belénk harapjon. Tényleg elég rosszul nézett ki szegény.
K: T...te vagy az apa?!
J: Igen félig!
T: Miért nem bántasz minket?
J: Először akartam de utána miközben kopogtam egy ideje rájöttem, hogy akkor is az apátok vagyok még így is.
K: Hiányoztál apa! * A nyakába ugrottam és úgy öleltem őt de egyből elhúzott magától.*
J: Ne Kate! Nehezen bírom így is!
K: Bocsánat apu!
T: Apa...
J: Igen?
T: Hiányoztál....
J: Ti is nekem de még hogy! Már vagy 1 hónapja van ez a katasztrófa csak azt nem értem, hogy én miért változtam át!
K: Miért mikor tértél magadhoz?
J: Múlt héten! Körbe néztem a házba éreztem a vér illatát egyből mentem Emma szobájába ő még mindig ott feküdt de már kezdett....hát tudjátok nem szeretném kimondani....* Majdnem elkezdett sírni egy könnycsepp hullott a fényképre*
K: És ott volt még valaki teste?
J: Nem csak Emma volt ott! Még rajta kivül két vér illatát is éreztem a tiedét Kate meg egy másikat.
K: Jonas.....
J: Őt nem találtam meg! Lehet elvitte őt aki megharapta tartaléknak!
K: Lehetséges....
T: Anyát láttad?
J: Igen! Ő is mint Emma.... De legalább nem változtak át!
K: Emma.....
J: Mi történt vele?
K: Mikor ez az egész elkezdődött az nap este mikor felhívtatok akkor mentem Jonassal Emmáért! Én tőled búcsúztam el Jonas akkor Emmára vigyázott ott a szobájában. De egy vámpír megérzett minket bement abba a szobába én nem hallottam Jonas egy percre ment ki a szobából mert Emma kérte a maciját és úgy tért vissza, hogy Emmának kitörte a vámpír a nyakát! Annyira sajnálom nem szabadott volna oda mennem hozzád egyből elkellett volna mennem velük! És akkor most 4-en lennénk itt veled! *Mikor ezeket mondtam neki ott abban a pillanatban síró görcsöt kaptam és nem bírtam abba hagyni.*
J: Nyugodj meg Kate nehogy meghalja egy vámpír is!
K: Igaz.... de miattam haltak meg :(
J: Nem Kate én is pontosan ezt tettem volna a helyedben!
T: Egy kérdés!
J: Igen fiam?
T: Mi ez a sok kés a pincénkben?
J: Jó itt az ideje, hogy elmondjam hisz nem sokáig fogok még élni! Benne voltunk a vírus projektben anyátokkal! Senki nem tudott róla beszereztünk fegyvereket, hogy ha netalántán elszabadul a vírus és ti ide jöttök legyen fegyveretek! Embereken kisérleteztünk de volt aki simán bele halt meg aki 1 napig vámpír lett aztán meghalt mert nem bírta a legeredményesebb páciensünk két hétig birta. De mi anyátokkal azért vágtunk bele, hogy segítsünk embereken mert nekünk azt mondták, hogy egy ellenszert kell kifejleszteni és azt a súlyos betegeknek adják be! Mi elhittük és segítettünk abba amiben kellett de amikor az egyik akit az előbb mondtam egy napra átváltozott akkor már kezdtük furcsálni ezt az egészet! Gonosz embereknek dolgoztunk de ha kiszálltunk volna megöltek volna minket szóval tovább kellett folytatnunk! Mi két hetes szabadságot vettünk ki mikor a Decemberi hiradó volt. Utána nem mertünk már vissza menni így otthonról dolgoztunk velük gépről de, hogy ti ne furcsáljátok ezért mind a ketten a régi munka helyünkön is dolgoztunk.
K: Na jó van apa és még miben hazudtatok nekünk?
J: Esküszöm, hogy másban nem!
T: Kate...! Láttam valamit kintről! Éa a bejárati ajtó nincsen csukva!
K: Basszus!
J: Nem húzom az időtöket azonnal menjetek el!
K: De apa!
J: Nincs apa! Húzás! Én nem mehetek veletek! Bármikor behülyülhetek! Nem kockáztatom az életeteket! És ti meg nagyon vigyázzatok egymásra egyikőtök se halhat meg értve?!
K: Apa létszi....
J: Kate én annyira szeretnék veletek menni de nem lehet! Életeim vagytok jól tudod! Mindig megvédtelek titeket most is így szeretnék továbbra is tenni!
T: Apa egyet kell értenem Katel! Velünk kell, hogy gyere!
J: Ezt befejeztétek! Gyertek egy ölelésre annyit kibírok!
Habozás nélkül oda futottam apához mert a beszélgetéseink közepén felálltam és átöleltem. Annyira hiányzott apa ölelése mindig ha megölelt jó szorosan és éreztette, hogy én vagyok a szeme fénye. Most is pontosan ezt csinálta ilyenkor mindent elszoktam felejteni és ez mi időnk szokott lenni. Puszit adott a homlokomra és eltaszított magától mert vérbe ázott a szeme. Mikor lecsillapodott a éhség érzete oda ment Thomas és megölelte ő is. Ilyet is rég láttam, hogy apa megölelte Thomot. Oda adta a családi fotó albumot mert elhozta és Emma maciját is és kérte, hogy rakjuk el és vigyük magunkal. Természtesen elraktam őket felraktuk a hátunkra a két nagy hátizsákot és apa kitessékelt minket a házból szó szerint. Majd becsukta maga előtt az ajtót és akkor láttam útoljára apát. Mi elindultunk Thomassal a semmibe egy kis ötlet se jutott eszünkbe, hogy hova tudnánk menni ami nem veszélyes. Hisz már az erdőbe is vannak vámpírok mert Thom látott valami furát az ablakból. Nekem eszembe jutott, hogy elkéne jutnunk valahogy mamához de Thom nem találta jó ötletnek hisz a belvárosban laknak még mi így is megúsztuk valamennyire szerinte. A telefonunkon az internet/telefonálás 0-át ér mert valami történhetett a hálózattal mert nincs jel. Kiértünk az erdőből de nem vissza mentünk hanem az erdő másik oldalára indultunk el nem arra amerre jöttünk pár héttel ezelőtt. Félve de kimerészkedtünk az erdő rengetegéből csend volt mindenhol de nagyon féltünk közben. Megint kezdtem rosszul érezni magam valami miatt ezért keresni kezdtünk egy kórházat speciális gyógyszerekért sokáig meneteltünk mikor találtunk egyet végre. Egyből be futottunk és keresni kezdtünk dolgokat a harmadik emeleten tartottunk és egyszerűen lefagytam amit ott megláttam.
Ez csak az egyik vértócsa amit láttunk ennél sokkal nagyobbakat is találtunk sőt emberi hulla cafatokat is találtunk a gyomrom egyre jobban forgott és azt kívántam bár meghaltam volna már. Majdnem összeestem és ezért Thom felemelt és úgy vitt egy kórterembe majd mondta maradjak itt és mikor talál nekem gyógyszert vissza jön és siet. Egyből ment is nagyon féltem az ablakok kivoltak törve és még több vérfolt volt mindenhol.
Elvesztés
Már talán fél órája ment el keresni gyógyszereket Thom és még mindig sehol sincs kezdtem nagyon aggódni érte. Megpróbálkoztam a felállással az ágyról a lábam egyből remegni kezdett és fájni a hasam annyira, hogy összeestem. Az eszméletemet is elvesztettem éreztem ahogy valaki a hátamnál fogva felemel és feltesz az ágyra de az biztos, hogy nem Thomas volt az. Kinyítni szememet nem tudtam annyira gyenge voltam egy nyögés hangot adtam csak ki ami az akart lenni, hogy köszönöm de rendes szavak ugye nem jöttek ki.
T: Hé te ki vagy?! Húz a húgom mellől!
K: Mi...mi történt?
T: Jól vagy Kate?
K: I..igen! Csak nagyon gyenge lehet a szervezetem és próbáltam felállni az ágyról és a lábam nem bírta...
T: Oh értem! Na nyomás mennünk kell!
K: Thom! Én nem tudok felállni a lábam nagyon remeg! És ki tett fel az ágyra?
T: Nem láttam az arcát! Biztos, hogy vámpír volt mert mikor meghallotta a hangomat az ablakon kugrott. Futottam volna az ablakhoz csak akkor szólaltál meg! Fekete kapucnis felsőben volt.
K: Thom... Felemelesz tényleg nem bírok menni és tudom, hogy lelassítalak de egyszerűen nem tudok felállni!
T: Figyu mindjárt vissza jövök! Itt vannak a gyógyszerek és egy pokróc a cuccokat is itt hagyom amit a házból hoztunk el! Körül nézek a kórházban, hogy hol lehetünk biztonságban! Ma már akkor nem megyünk tovább!
Nem volt rossz ötlet, hogy ne álljunk ma már tovább hisz kezdett sötétedni én magamra terítettem a pokrócot mert kezdtem fázni hisz az üvegek teljesen kivoltak törve és szerintem esőre áll az idő is kint. Hát látszott, hogy ez egy magán kórház volt mivel elég kényelmesek voltak az ágyak és nagyobba is mint egy átlagos kórházban. És egy nagy kényelmes párna volt található minden ágyon ami épp nem vértől tocsógott. Már azt se tudom mióta tart ez az egész nem tudom fejben tartani. Talán 2 vagy 3 hónapja de nekem olyan mintha több éve lenne ez a borzalom. És ki az aki felrakott az ágyra? És ha vámpír volt már pedig tuti az volt mivel kiugrott az ablakból és semmi baja nem volt mivel Thom kinézett az ablakon mielőtt mondta volna, hogy elmegy nézelődni a kórházban és nem látott hullát kint legalább is friss tetemet nem. Tényleg eszméletlen sok hulla volt kint és ki tudja azt, hogy melyik van átváltozó fázisban? Itt egyáltalán van biztonságos hely? Thom már régóta eltűnt szerintem lehet az 1 óra is mióta utoljára láttuk egymást de én nagyon elvoltam a saját kis világomban amiben gondolkozni szoktam és csak töröm a fejemet a dolgokon. Még néha vissza-vissza gondolok Jonasra és van mikor előnt a sírhatnék de erős szeretnék maradni vagy inkább erősnek szeretnék látszódni. Mikor a testem is úgy dőnt akkor megkérem Thomot, hogy edzen engem meg tanítson önvédelmet.
T: Kate! Hahó vissza térnél a valóságba?!
K: Bocsi! Igen! Öhm találtál akkor valami biztonságos helyett az épületen belül?
T: Igen! Teljesen fel kell mennünk a tető térre! Ott egy kis ablak van csak és vasajtó lehet ott volt valami speciális beteg mert nagyon szépen bevan rendezve!
K: Oh értem! Akkor menjünk létszi! Egyre jobban félek itt lenni mivel elég szellős és bármikor bejöhet ide bárki! Kaja van? Találtál? Tudom, hogy hoztunk csak itt van-e!
T: Hát még szép igazi nyalánkságokat találtam fagyit is!
K: Oh ez az!
Az ágyról felemelt Thom és egyenesen felvitt a szobába talán 5 percet tartott a séta mikor benyítottam mert letett az ajtóba, hogy vissza menjen a cuccokért egy tényleg nagyon szép luxus szobát pillantottam meg! semmi vér csoda! De akkor hol lehet az a páciens aki itt lakhatott?
Tényleg minden gyönyörűen bevolt rendezve megvolt szépen ágyazva is miután beléptem a szobába becsuktam magamután a vasajtót és oda mentem az ágyhoz mert megint kezdtem gyengülni. Esküszöm nem tudom mi bajom lehet de utálom, hogy rosszul vagyok főleg ebbe az új világban! Thom 15 percet követően vissza jött mert a táskáinkba rakott még sok kaját a konyháról a fagyival együtt. Volt egy kis hütőnk is ami még hideg volt és arra is csak egy idő után kaptam a tekintetemet, hogy itt van világítás meg áram! De hogyan? Egyből megkajáltunk de próbáltunk spórolni vele nehogy elfogyjon. Megbeszéltük míg teljesen jól nem leszek itt maradunk és nem hagyjuk el a kórházat az ablakhoz oda szögezet Thom pár fa darabot de annyira, hogy ne lássanak meg minket a vámpírok meg emberek se nehogy valaki olyan legyen aki esetleg megbolondult vagy bűnöző talán. De persze úgy csinálta, hogy mi kilássunk, hogy mi a helyzet odakint. Már korom sötét volt kint ezért a lámpák fényerejét lejjebb vettük és a tv hangerején is csillapítottunk habár nem is volt hangos de a biztonság kedvéért mindent megtettünk. Thomas bezárta a vas ajtót ami a kijáratot jelentette nehogy betörjenek a kulcs az ágy alatt volt. Felvettem a pizsomámat és befeküdtem Thom mellé az ágyba de előtte zuhanyoztunk itt tényleg egy vip ember lehetett. Egészen kis korunkban aludtunk utoljára együtt Thommal egy kicsit fura volt de el nem engedtem volna mellőlem őt. Ráfeküdtem a mellkasára ő átölelt engem és úgy aludtunk el mind a ketten.
S: Engedjenek be! Hahó?! Érze... vagy is tudom, hogy vannak itt!
Az üvöltözésre felébredtem Thom már nem volt mellettem mikor a kisasztalhoz pillantottam megláttam, hogy egy fegyvert rak össze. Talán hajnali 3 lehetet mert még korom sötét volt.
K: Tho....
Thomas gyorsan oda fordult hozzám és mutatta, hogy maradjak csendben. Halkan oda jött hozzám és egy kést adott a kezembe.
T: Ki van ott?!!
S: Samnek hívnak engedjetek be!
T: Ki mondta azt, hogy nem egyedül vagyok?!
S: Érze.... Gondolom, hogy nem vagy egyedül! Engedj be létszíves!
T: Nem! Húzz innen!
S: Azonnal engedj be! Vagy nem állok jót magamért!
T: Húz azonnal el! Ki nem fogom nyítni ezt az ajtót!
S: Hmm akkor betöröm!
T: Kate vámpír vigyázz! Cselekednünk kell!
S: Kate??! Kate Ross?
T: Honnan tudod a vezeték nevünket?!
S: Kate én vagyok az! Az osztálytársad Sam!
K: Sam?!
Sam a volt osztálytársam általánosból láttuk a tvn hogy Szeptember 10-e van az az már kilencedikes lennék. Lassan 3 hónapja van ez a szörnyűség és még hol lehet a vége?
S: Igen én vagyok az! Engedj be létszíves gondolom a báttyádal vagy! Kishúgotok? Szüleitek?
T: Kate ő vámpír! Nem fogom a biztonságunkat kockáztatni egy volt osztálytársad miatt aki ismétlem vámpír!
K: De...ő...
T: Nem! Sam húzz innen el!
S: Jó akkor ha akarod vissza jövök a csapatommal és megöllek titeket! Először Kate-el kezdem, hogy lássalak Thomas szenvedni!
K: Engedd be!
Thomas kinyította az ajtót Samnek aki bejött vérben áztak a szemei szívem egyre hevesebben kezdett el verni a félelemtől. Sam ezt észre is vette mivel egyfolytában azt figyelte meg a levegő vételemet.
S: Van cigitek?
K: Nincs!
S: Kár!
K: Te voltál az aki felrakott engem délután tegnap az ágyra?
S: Én csak most jöttem ide nem voltam a környéken csak a csapattal megéreztünk titeket és most keresnek. Nem látták, hogy bejövök ide szóval addig is szerencsétek van!
K: Hogy haltál meg?...
S: Otthon voltam épp dugtam és berontott egy srác a csajt akivel voltam azt is átváltoztatta és engem is. De viszont mind a ketten máshogy reagáltuk le!
T: Ez mit jelent?
S: Én rendes vámpír lettem már mint aki tud beszélni meg az ilyenek de a csajszi ő más lett.. Mintha csak egy zombit láttam volna! Elkezdett rohadni de vámpír volt voltak szemfogai. Van a fő vezérünk Alexander! Ő a legelső vámpír akivel kisérleteztek azt mutatta, hogy meghalt és, hogy nem sikerült a kísérlet rajta ezért kidobták szó szerint egy helyre ahol egy ember se jár! Mielőtt kísérletezni kezdtek rajta börtőnben volt 2 évet és villamos szék általi halál várt volna rá de a labor elkérte őt.
T: Miért segítesz nekünk?
S: Örülj neki! Amúgy Kate vére nagyon csábító szóval valamit tegyetek, hogy ne lehessen ennyire érezni az ő vérét érzi minden vámpír kilométerekkel arrébb is! *Kinézett az ablakon*
K: Mit nézel annyira?
S: Itt van Alexander ott lent gyertek ide! *Suttogva mutatta, hogy menjünk oda.*
K: Oh...*Kicsit éreztem ahogy elpirultam*
S: Mi az?
K: Se..semmi!
T: Kicsi Katenek bejön a főgonosz vámpír! :D
K: Kussolj már nem is!
S: Khm oké!
K: Hány éves?
S: Öhm azthiszem 20 és 18 évesen került a börtönbe és 20 évesen változott át vámpírrá és azóta nem nézi hány éves. A vámpírok nem öregednek ugye miután átváltoznak ahány évesen átváltoztál annyi maradsz!
K: A szemed!
S: A véred!
Arrébb mentem Samtől vissza az ágyra és próbáltam megnyugtatni magam mert nagyon bejön nekem Alexander.
S: Nos még egy két fontos dolog! 3 féle vámpír csoport van! Az elit az az mi aki tud beszélni és tudja magát vissza fogni röviden! A második csoport vérszipolyok nekik nőt hosszú karmuk és szét tépik az embereket semmi érzelmük nincsen habár nekünk se sok de értitek. És a harmadik akik annyira nem veszélyesek egyszerű volt nekik kitalálni nevet a rohadok mivel a bőrük rohadni kezd tudnak gyorsan egyik helyről a másikra menni de ha kevés vért ittak nagyon lassúk. Szóval a rohadoktól nem kell félni és aki a legveszélyesebb azok a szipolyok és az elit az az mi szeretünk játszani a kajával a nőket megerőszakoljuk ha úgy tartja kedvünket és a női vámpírok meg a férfiakkal játszanak ugye el. Nyugi csak is azért segíttem most nektek és nem árullak el titeket mert Kate segített nekem amikor a kutyám beteg volt! És akár menniyre is leszeretném tépni a fejeteket és Kate-el eljátszani de nem teszem! Mikor kimegyek az ajtón egyből zárjátok vissza! Vértasakokkal találkoztatok?
K: Igen a másodikon egy csomó va még! Köszönjük Sam!
S: Ne sokáig üdüljetek itt észre fognak venni még akkor is ha csendesek vagytok mert Kate vére mindenkit ide fog csábítani! Sziasztok!
Kacsintott egyett felém majd kilépet az ajtón intetünk egymásnak majd Thom bezárta utána az ajtót. Én utána egyből vissza dőltem az ágyba és mutattam Thomnak, hogy jöjjön ide mellém ezután vissza feküdtem a mellkasára ő ismét megölelt és el is aludtam.
Sam szemszöge:
Ha tudná Kate, hogy szerelmes voltam belé még hetedikben miután megmutatta, hogy segít ha kell embereken csak nem mertem lépni felé. És igen vámpír lettem de mint sokan mások az elitből én nem kapcsoltam ki még! Mindegy keresnem kell a vértasakokat mert látni fogják, hogy innen jöttem ki és valami mentség kell! Kiszagoltam a vértasakokat és oda futottam a kórteremhez. Levettem a táskámat a vállamról és bele raktam a tasakokat ügyelve arra, hogy éppségbe bele rakjam őket. Kate vérének az illata jézusom de bele haraptam volna jó Sam igyál egy tasak vért és felejsd el Kate vérét. Gyorsan össze kaptam a cuccokat és az utolsó vértasakot meg kiszívtam teljesen egy kis vért kentem az arcomra, hogy lássák nagyon éhes voltam és azért voltam ilyen sokáig el a csapattól. Felkaptam a táskát és mentem ki a kórházból.
A: Hol voltál ennyi ideig bazmeg?! Nem megmondtam, hogy nem mehetsz el sokáig?! Jó ezért sak 2 napot nem ihatsz vért! És örülj, hogy csak ennyit kaptál!
S: Bocs... A kórházban voltam mint látod! És hoztam vértasakokat!
A: Amint látom megéheztél és egyet megittál mi?
S: Igen! De ha én nem mentem be volna arra a nyüves helyre ost nem lenne mit innunk nem?!
A: Azt karod, hogy kivágjam a nyelvedet?! Hogy mersz velem igy beszélni? Embert találtál? Ők jobbak mint egy sima vértasak! Friss,finom meleg vér egyenesen a vénából! Ittál már emberből? Ja hülye kérdés te ölted meg a nővéredett látam!
S: Inkább hagyjuk ezt a beszélgetést!
A: Szerintem is! Adjatok egy tört!
S: Hogy mi?
A: Nem veszem többé hasznodat szevasz!
Adtak neki a seggnyalói egy tört az egyik csaj kikapta a kezemből a táskát és berakta az autóba mikor vissza néztem Alexandert már csak egy mozdulat választotta el attól, hogy megöljön. Én elkezdtem menekülni mikor hátra néztem senki nem követett engem majd futottam volna tovább mikor valaki megfogta a csuklómat és hirtelen Alexander termet előttem. A tört belém szúrta de nem a szívembe hanem a hasamba.
S: Rossz helyre céloztál!
A: Én nem! Ki mondta azt, hogy hirtelen halál lesz? Meghogy milyen halál? Méreg van a tör élén! Szét terjed majd rohadó leszel és utána szétrobbansz! Na menjünk!
Éreztem ahogy a szerveztem átépül szép lassan Alexander lenézett rám mivel térdre kényszerítettek és egyet moslyogot és a lábam elé köpött egyet. Rohadó nem fogok lenni! Az az tudja, hogy megölöm magam! Két utat adott nekem vagy rohadó leszek és szétrobbanok utána vagy most azonnal véget vetek ennek! Nállam volt egy kés és egy vastagabb faágat láttam egy pár méterre tőlem gyorsan kifaragtam és utolsó gondoltaimban volt a nővérem akit kegyetlenül szét téptem és Kate aki soha nem tudja meg, hogy szerettem őt! Nos Sam 3,2,1... szúrd magadba ezt a nyamvadt tört! Mégegyszer! 3,2....1! habozás nélkül a szívembe szurtam éreztem ahogy belém nyilalt a fájdalom és utolsó szavam pedig Kate....
Hirtelen felugrottam az ágyból azt hallottam mintha valaki a nevemene szólított volna. Megnéztem az időt reggel 8 óra volt vajon, hogy lehet Sam? Felálltam és elkezdett megint remegni a lábam bele néztem a tükörbe és a szemem teljesen befehéredet nem látszott a pupillám se! Majd becsuktam a szememet és mikor kinyítottam egy erdőben találtam magam elkezdtem sétálni majd emberi hangra lettem figyelmes oda futottam egy vastag fa mögé és megláttam Samet és Alexandert. Láttam ahogy földre kényszerítették és a hasába szúrtak egy tört közelebb próbáltam menni, hogy haljak is valamit. Minden szavukat értettem már mikor elment Alexander és a többi vámpír Sam magába kezdett el beszélni és meghalottam a nevemet. Kate aki soha nem tudja meg, hogy szerettem őt! Hogy mi van?! Szerelmes volt belém? Hisz én is... majd csípni kezdett a szemem annyit láttam végül, hogy szíven szúrja magát és elporladt! Becsuktam a szememet és ismételten a szobában álltam a tükör előtt de a szemem már nem volt fehér. Mi törént velem? Én láttam a múltat?
T: Kate?
K: Igen?
Mikor ránéztem Thomra émelyegni kezdtem és eszméletemet vesztettem. Éreztem ahogy felvesz és elkezd futni velem egy kórteremhez. Gondolom infuziót keresett vagy nem tudom mert szerintem nincs elég tápanyag a szervezetemben és azért lehetek mindig rosszul.
Mikor magamhoz tértem egy infúzióhoz voltam kötve elkezdtem össze vissza nézni de Thomot sehol nem találtam. Elkezdtem ordíbálni, hogy Thomas az se érdekelt ha meghallanak engem de a báttyámra volt szükségem.
K: Thomas!!! Hol vagy? Gyere vissza!
T: Maradj már csendben Kate! Kajáltam! Jobban érzed magad?
K: Egy kicsit!
T: Hát nem látom rajtad! Még mindig fal fehér vagy! A szád meg lilul be! Fázol?!
K: Nem...vagy is... nehezen kapok levegőt! Napok óta de nem szerettelek volna ezzel terhelni...
T: Ne csak azt ne amire gondolok!
K: Mi az?
T: Kate te asztmás voltál kis korodban csak kinőtted. Keresek neked azonnal egy asztma pipát az majd segít mikor úgy érzed, hogy nehezebben kapsz levegőt akkor csak bele kell szívnod egy pár másodpercig amíg jobb nem lesz.
A szívem egyre hevesebben kezdett verni és elkezdtem fulladozni is. Még is mitől van még mindig ez a sok rossz a szervezetemmel? Hisz már régóta tart ez a járvány én azt hittem, hogy attól voltam mindig rosszul de akkor még mi jöhet?
T: Jézusom Kate már lila a fejed próbálj meg lenyugodni azonnal keresem a pipát!
Thomas 15 perce ment el én azóta is nehezen kapok levegőt a szívem kicsit lassabban ver mint az előbb. Majd egyből megjelent Thom mikor jobban lettem és oda adta a kezembe az asztma pipát és gyorsan beleszívtam habozás nélkül egyből megnyugtatott.
K: Köszönöm!
T: Még egy párat feltankoltam a biztonság esetére szóval egy ideig lesz ez is talán 1 hónapot bír nem tudom pontosan mennyit bírnak a pipák.
Már öt napja voltunk itt a kényelmeben kint a helyzet semmit se változott sőt rosszabodott egyre több rohadó járkált be a kórházba és szipolyokból is láttam egy párat már. amikor hallottuk őket teljes csendben voltunk az ágyon ültünk és csak néztünk magunk elé. Amióta megvan a pipám azóta egy rosszul létem se volt néha a szokásos fejfájás jött rám ennyi. Nem szerettem volna ezt a kényelmet itt hagyni sőt itt szerettem volna maradni de nem tehettük mert egyre többen és többen tértek ebbe a városba és nagy veszélyben voltunk minden áldott nap. Tényleg az én vérem vonza őket? Eliteket ahogy nevezik magukat nem láttunk még nagyon azóta az este óta. Néha portyázokat hallottunk akik embereket kerestek kisebb nagyobb sikerrel is jártak szegények! Ha tudtuk volna, hogy vannak itt a közelbe emberek habozás nélkül segítettünk volna. Elhatároztuk, hogy még 3 napot itt maradunk aztán keresünk magunknak egy úhjabb helyet. Megtudtam fűzni, hogy menjünk arra amerre a nagyiék laknak lehet egy kis esély talán van arra, hogy ők még élnek. Egy pár nappal ezelőtt azt álmodtam, hogy minden rendben van a világgal Jonasnál aludtam és másnap volt a szülinapi bulim. Kerti party volt aztán este meg mentünk vissza Jonassal hozzá és megtörtént az aktus és egyszerre volt gyengéd és érzelemmel teli. Mikor kértem, hogy ő is élvezze és ne azon aggódjon, hogy én, hogy érzem magam és aztán kicsit gyorsított a tempón de éreztem, hogy az se a teljes erőssége amit szokott alkalmazni a szeretkezésben. Éreztem azt is, hogy fáj amikor rá gyorsított de elviseltem mert Jonasnak az tetszett és szeretem őt. Aztán másnap felébredtem Thomon feküdve aki még mindig akkor aludt és éreztem már ébren is ahogy fogott engem és ahol járt a keze. Mikor bele gondoltam mit álmodtam bele remegett az egész testem már vágytam arra, hogy Jonassal legyek de soha nem történhet meg hisz ő... Egy könnycseppet eresztettem mikor vissza gondoltam arra, hogy ő már nem él Thomas megsimogatta az arcomat azért, hogy éreztesse velem, hogy már fent van és szálljak le róla.
T: Kate ugye tudod, hogy holnap indulunk?! Utolsó jó nap a hátra lévő életünkben!
K: Sajnos ebben az egyben igazad van Thomas!
Egész napot kiélveztük és mivel nem tudtunk mit csinálni így fagyizgattunk és filmeket néztünk ami a tv-re rá volt telepítve. És esküszöm kiváncsi vagyok arra, hogy mindehol elment az áram és itt, hogy nem? Elérkezett az este amit nagyon nem vártunk mert szívünk szerint itt maradtunk volna.
T: Nos Kate elérkezett az este... Ma tudjuk utoljára rendesen kialudni magunkat! Még annyi, hogy addig alszunk amíg szeretnénk és miután mind a ketten felébredtünk csak azután indulunk.
K: Rendben...
T: Tudom, hogy maradni szeretnél ahogy én is Kate de nem lehet látod te is egyre többen vannak így is két napja majdnem betörtek.
K: Tudom jól Thomas itt voltam! Csak nem akarlak elveszíteni!
T: Én se téged hugica! Vigyázunk egymásra eddig nem voltunk jó tesók de most azok leszünk! A legjobbak!
K: Igen :)
Annyira cukin mondta, hogy nem bírtam ki azt, hogy ne öleljem meg tudom ,hogy nem voltunk jó tesók de most annál inkább igen. Először szerintem fel se fogta, hogy mi történik majd kapcsolt és viszonozta az ölelésemet. Már 23:00 volt szóval ideje volt lefeküdni aludni ugyan abban a pózban voltunk azóta amióta itt vagyunk az az én a mellkasán ő a derekamat fogva aludtunk el. Reggel én 10 után egy pár percel ébredtem Thomas még aludt, levettem a karját a derekamról és szép lassan kikászálódtam az ágyból kezdtem össze szedni a cuccainkat és kajákat amiket el lehet vinni és nem baj ha nincsen hidegen. Mondjuk a fagyi pont nem jöhetett szóba sajnos mert elolvadna de kenyeret dögivel pakkoltam meg volt vaj is habár az pont olyan, hogy fel tud olvadni de nem baj konzerveket is raktam a táskába és nagyon sok víízes palackokat is. Míg Thomas felébredt volt 11 is de nem baj had aludjon csak.
T: Te már mindent összepakoltál? És amint látom ki is takarítottál a szemeteinket összeszedted.
K: Igen szóval neked csak fel kell öltöznöd és indulhatunk is báttyus :D
T: Köszi :D
Még egy fél órát én feküdtem az ágyba mert nagyon hiányozni fog puhább volt mint a saját ágyam otthon. Nehezen de elindultunk a kulcsot elraktuk ha esetleg ide vissza tévednénk a táskába be is tettem de persze előtte bezártuk. Kiléptünk a kórház ajtaján előtte természetesen ablakon keresztül megnéztük a helyzetett egy-két rohadót láttunk akkor megálltunk és vártunk, hogy elmenjenek.
Mikor tiszta volt a terep akkor elindultunk próbáltunk gyors tempóban haladni és mindig egymás kezét fogtuk nehogy elszakadjunk vagy bármi történjen. Megláttam egy újság árus boltot oda rohantam Thommal és egy térkép után kutakodtunk nem vett sok időt igénybe meg is találtuk amit kerestünk. Megkerestük a térképen azt a pontot ahol a nagyiék laknak apa felőli nagyszüleink anya felől nagyon messze laktak volna ahoz, hogy mi oda tudjunk menni. Megtaláltuk az úti célunkat a térképen és el is indultunk tényleg fájó szívvel búcsúztam el a kórháztól mert ott minden megtalálható volt ami szükséges ahoz, hogy életben maradjunk. Csak természetesen a város közepén van ahol nagyon sokan éltek mielőtt ez az egész megtörtént volna. Jézusom bele gondolni is rossz, hogy milyen messze vagyunk már az otthonunktól ami már régóta nem az sajnos. Anya,apa és Emma egyre és egyre jobban hiányoztak mind a kettőnknek. Már esteledett és keresnünk kellett egy helyet ahol megszállunk. nagy nehezen de találtunk a ház biztonságosnak tűnt Thomas ment előre én kint vártam míg vissza nem jött az ajtóhoz. Mutatta, hogy mehetek biztonságban vagyunk felmentünk a szobába és ettünk majd lefeküdtünk aludni. Másnap mikor felébredtem már nem volt mellettem Thomas a cuccainkat fogva kimentem a házból. Üvöltőzésre lettem figyelmes azonnal a hang irányába futottam. egy mezőre tévedtem ahol iszonyat sok rohadó volt és egy srácot üldőztek de hisz ez Thomas! Baszki! Láttam ahogy felmászik egy fára mikor eltűntek onnan futottam a fához ahol Thom volt. Leugrott pont mikor oda értem és mondta, hogy pisilnie kellett ezért jött ki mert a fürdő bevolt zárva és nem tudott bejutni. Elindultunk tovább az útunkon amit kijelöltünk magunknak. Sokat haladtunk már így megálltunk egy picit elmentem egy kicsit körül nézni míg Thomas eszik mikor vissza tértem sehol nem volt ismét. Mindehol körül néztem majd betévedtem egy síkátorhoz ott volt! De nem egyedül ott volt egy szipoly iszonyat ronda volt nem tudtam mit csináljak nagyon féltem. Nem vett még engem észre csak is bátyámra koncentrált hirtelen rá ugrott Thomas ahogy tudta tolta el magától én abban a percben nem haboztam tovább egy késsel a kezembe futottam egyenesen a szipoly felé. De későn értem oda... Megharapta.... Egyből ledöftem és el is porladt az a rohadék.
T: Túl sok vért vesztek Kate! Nem élem túl! Tud, hogy bármi fog történni én mindig melletted leszek lélekben!
K: Thomas létszíves ne! Megoldjuk! *Nagyon sírtam már síró görcsöt kaptam megint*
T: Létszíves ne sírj Kate! Koncentrálnod kell csak is egyenesen és tovább oda kell énred a nagyiékhoz! * Vért köpött*
K: Thomas kérlek! Én nélküled nem bírom senkim nincsen rajtad kivül! A bátyám vagy nem hagyhatsz így itt létszíves!
T: Érzem, hogy át fogok változni nem maradhatsz a közelemben! Remélem nem valami rohadó vagy szipoly leszek bár az harapot meg. Ledöföm magam miután elmentél és vissza ne merj fordulni!
Puszit adott nekem majd rám ordított, hogy azonnal húzzak a picsába innen szó szerint ezt mondta. Megpusziltam a homlokát ahogy ő is az enyémét majd elindultam már biztos vér vörös az egész fejem mert fulladoztam és a sírástól alig láttam valamit de tovább kellett haladnom. Egyedül mostantól... Elvesztettem először Emmát,Jonast majd anyát és apát most meg... A bátyámat Thomast! Egy család tagom se maradt egyedül vagyok! Abban reménykedem, hogy egyik nagyszülőm még életben van!
Összetörve
Teljesen összetörtem kiutat nem látok ebből a szörnyűségből egyszerűen fel szeretném adni ezt az egészet! De megigértem Thomasnak, hogy megkeresem a nagyszüleinket és én az igéreteimet beszoktam tartani. Anya felőli nagyszüleink Ohioba laknak a másik nagyszüleink meg Portlandba oda egyenesen lehetetlen elsétálni több évbe telne oda jutnom. Egész nap a gondolataimba voltam merülve semmire se figyeltem oda arra se, hogy egész nap nem ettem és nem ittam. Talán vagy 10 rohadóba boltottam azokat megöltem nem nehéz őket megölni szerencsére talán Thomas is... Nem Kate nem gondolhatsz rá! Alkonyodott szóval keresnem kellett volna egy helyet ahol megszállhatok egyre több vámpírt láttam de nem az "elitek" közül hanem vérszipolyokat meg rohadókat de most több szipoly lepte el az utcákat. És nekem még mindig nem volt hol aludnom szerintem ma elég sokat haladtam mert meg se álltam 1 percre sem. Egyre rosszabbá vállt az a helyzet megláttam egy alagúthoz vezető lejáratot nem volt más választásom nem kelllett sok nekik, hogy megérezzenek ezért lemásztam az alagútba.
Persze arra az agyam nem gondolt, hogy lent biztos nagyon sok vámpír lehet mikor leugrottam a bokám kiment nagyon fájt ezért egy kis ideig a falnak támaszkodva álltam egyhelyben. Mikor úgy éreztem képes vagyok rá állni a bokámra akkor fogtam az összes cuccomat és az alagúton keresztül elindultam arra az irányba amerre mentem volna fent is. Egyenlőre egy undorító lénybe se boltottam bele ennek azért örültem. Már szerintem egy 2 órája itt mászkálok az alagútba eddig 3 rohadóval végeztem itt lent. Megláttam ismét egy lépcsőt ami felfelé vezet a cuccaimat egyenlőre itt lent hagytam felmásztam és megnéztem mi a helyzet fent és szerencsére egy alakot se láttam itt de vajon hol lehetek? Lementem a cuccaimért majd felmásztam ismételten és felraktam a vállamra az egyik háttáskát és a két nagy másik táskát a kezembe fogtam és mentem tovább vagy is inkább futottam. Egy nagy táblába botlottam amire az volt írva, hogy Pennsylvania az az jó irányba haladok Ohio felé. De az fix, hogy ott megfogok állni amint megérkeztem talán 1 hónapot mert már most fáradt vagyok. Ohion belül is Daytonban élnek nagyon remélem, hogy tényleg semmi bajuk se eset. Már elég sötét van szóval tényleg bekéne mennem már egy házba szerintem mára elegett mentem. Megláttam egy erdő szélén félre eső házat ahova szerintem nem sokan járhattak remélem egy vámpír sincs bent alig látok ki a szemeimből.
Mikor az arcomat is megmostam és összeszedtem amgamat vissza mentem a fiúhoz kötcerrel és fertőtlenítvel. Ellátam a sebét és ráraktam egy szórító kötést is, hogy ne vérezzen el. Felhoztam ide a cuccaimat ugyan is ez volt az egyetlen hálószoba én bele bújtam Thom egyik jó nagy meleg pulcsijába és befeküdtem az ismeretlen fiú mellé de előtte eltorlaszóltam a bejárati ajtót nehogy bárki bejusson hozzánk. infuziót is adtam neki! Befeküdtem az ágyba mellé és a mellkasát átöleltem mert érezni szerrettem volna a dobogó szívét és a test melegét oda bújtam hozzá és elaludtam. Persze tudom jól, hogy nem ismerem de nekem most erre szükségem volt. Annyira kivoltam már fáradva az 1 napi megállás nélkül miatt, hogy nagyon sokáig alhattam. Arra tértem magamhoz, hogy besüppedt az ágy valamiért az felébresztett.
R: Jó reggelt kishercegnő! :)
K: Szi...szia! Örömmel látom, hogy jól vagy :)
R: Köszönöm ha te nem vagy akkor én ott halok meg! Jövök neked egy nagy szívességel :)
K: Nekem már azzal egy nagy szíveségget tettél, hogy magadhoz tértél és jól vagy!
R: Igazság szerint én sok mindenre nem emlékszem... Mi történt?
R: Oh oké felfogtam csak egyszerre ez sok volt!
K: Hidd el egyszer majd elfogadod ezt! Én mamámékhoz tartok reménykedek abba, hogy élnek még!
R: Értem! És a szüleid? Esetleg volt tesód?
K: Egy bátyám meg egy húgom volt...a bátyámat tegnap vesztettem el...A húgomat meg a barátomat egy napon ahogy az anyukámat is aznap mikor elkezdődött az egész. A bátyámmal elmentünk a családi nyaralónkhoz ami az egyik erdőben volt de aztán apa megtalált minket talán 2 hónap után vámpírként.... De ő is úgy nézett ki mint az elitek szóval tudott uralkodni magán de mondta, hogy azonnal induljunk mert vámpírok vannak az erdőbe és nem biztonságos és akkor láttam utoljára apám szerintem megölte magát legalább is azt mondta, hogy megfogja. Aztán a bátyámmal egy magán kórházba voltunk 1 hónapot talán nem tudom pontosan és ott volt egy elzárt nagy szoba szerintem ott gazdag beteget kezeletek sőt tuti! Aztán elindultunk mert egyre több vámpír volt az utcákon szóval nem volt biztonságos már az se aztán elindultunk a nagyiékhoz Ohioba de tegnap a báytámat egy szipoly elkapta...
R: Mikor találtál rám? Mert az fix, hogy te itt két napja alszol! nem keltettelek fel gondoltam, hogy nagyon kimerült lehetsz!
K: Ké..két napja?! Akkor 3 napja vesztettem el őt... *megint rám jött a sírhatnék de próbáltam magam vissza fogni*
R: Nyugi fordulj meg megölellek jó? :) Nekem is jól esett, hogy fogtál engem mikor magamhoz tértem a mellkasomon feküdtél először nem tudtam, hogy mi van most de aztán adtam egy puszit a fejedre majd felkeltem és elláttam a sebemet mivel orvosin tanultam volna szóval készültem az egyetemre és sok mindent tudtam róla szerencsére kapóra jött! Aztán körbe néztem kint de nem mertem messzire menni mert nem tudtam pontosan mi történt!
K: Hogyan történt a baleset?
R: A haverommal verekedtem egyik este ezt az elhagyatott házat találtuk és itt összekaptunk valamit és akkor kezdtünk verekedni aztán valaki hátulról őt megharapta talán 1 percre láttam is az arcát az illetőnek az biztos, hogy férfi volt talán kék szeme volt de sok mindent nem tudnék leírni róla! Talán még annyi, hogy nállam is magasabb volt és egy kicsit kigyúrt is! Engem meg kilökött az ablakon de fent akadtam egyből elvesztettem az eszméletemet! Amúgy Robert vagyok! És te?
K: Láttam is egy vértócsát csak már bele volt száradva szinte a fába! És köszönöm egy nagy ölelést elfogadok!
Megfordultam és ő vissza feküdt mellém sés szorosan átölelt engem én meg megfogtam a kezét és szerintem egy fél órán át így feküdtünk. Utána elmentem enni mert két napja semmi táplálék nem került belém amint láttam Rob is fogyasztotta a készletett. Mikor vissza mentem hozzá a szobába éppen cserélte a kötését és persze félmeztelen volt már láttam így amikor segítettem neki de így, hogy tudatánál van kicsit elpirultam a felső teste láttán. Egyből elfordultam és próbáltam másra koncetrálni. De meglátta, hogy elpirultam szóval egy csábos mosolyt eresztett. Gyönyörű szép kék szeme van!
K: Hát rendben nem ellenkezem! Úgy se sietünk sehova!
Igazság szerint én már most elindultam volna Ohio felé, hogy minnél előbb megtudjam azt, hogy élnek-e még a nagyszüleim vagy sem. De a testemen éreztem, hogy pihenni kéne egy pár napot mivel még nem vagyok elég erős az úthoz a lelki álapotom miatt is. Mikor vissza néztem Robra már volt rajta felső javasolta, hogy menjünk körbe nézni az tucákon nehogy egy nagy horda tartson felénk és nem tudnánk akkor védekezni. Összeszedtük magunkat és elindultunk a házat eltorlaszoltam bentről és azt beszéltük meg, hogy ami kivan törve ablak onnan kiugrok valahogy és ő elkap. Ez a terv nem tudom, hogy hogyan de sikerült elkapott engem a fejünk közel volt egymáshoz egy percre néztük egymást még a karjai közt voltam majd a hasába nyílalt a fájdalom és letett. Ha nem fájdult volna meg a hasa talán....talán egy csók is elcsattant volna köztünk. Indltunk volna mikor a ház mellett volt egy nagyobb bokor és az mögül egy reccsenés hallatszott. Egyből elővettem egy kést és futottam halkan a bokorhoz mikor oda értem semmit nem láttam csak egy ketté tört faágat az az fixen volt itt valaki vagy inkább valami. De ha vámpír volt hogy-hogy nem támadott le minket? Mindegy is indultunk is a városba Rob javasolta, hogy váljunk ketté de ezt mégegyszer nem játszom el mint Thomassal aki ez miatt meg is halt. Egyből rá vágtam a nemet válaszként és egyből eljutott a tudatáig, hogy miért lettem ilyen dühös. Körbe néztünk egy nagy területett egy-két rohadóval találkoztunk csak, őket megöltük és tovább álltunk mikor alkonyodott vissza indultunk a házhoz ahol megszálltunk. Mikor vissza értünk megnéztem, hogy van-e meleg víz szerencsére meleg nem de langyos volt így gyorsan fogtam a dugi tusfürdőmet amit már rég nem vettem elő és megfürődtem rendesen végre meg a hajamat is megmostam a samponommal. Mikor végeztem talán 10 percet vett igénybe, hogy Robnak is legyen langyos víze egy törölközőt magamra csavartam és úgy mentem ki a papucsomban a hálóba ahol Rob ült és olvasott egy könyvet. Miko rám nézett láttam rajta, hogy elpirult egy kicsikét szóval a könyvet felemelete a fejéhez és úgy tett mint aki tovább olvasta volna. Az egyik párnátoda rakta az ágyéka területére én nem bírtam ki azt, hogy ne nevessem el magam erre az ágyra ledobta a könyvet és dühösen rám nézet.
R: Ne nevess!
K: Bocsánat :D csak...
R: Megyek fürdeni!
K: Oké :D
Ledobta magáról a párnát és sietve kiment a szobából én oda mentem a táskámhoz amibe a ruháim voltak és kiválasztottam a pizsimet mert én nagy pizsoma máinás voltam és nagyon sok is volt. Amikor a csajokkal voltam vásárolni nem éppen egy vissza fogott pizsomát sikerült vásárolnom és úgy gondoltam még egy kicsit őzom az agyát Robnak így kivettem azt a szexszis pizsit megtörölköztem és felvettem a kiválasztott alvós ruhámat. Miután felöltöztem elkezdtem erősen törölni a hajamat, hogy minél előbb megszáradjon mert áram sajnos nincsen. Habár annak örülök, hogy elhagyatott házban legalább van víz ellátás.
Pont lehajoltam a jó puha pokrocomért mikor Rob vissza jött a szobába és elüvölti magát.
R: Kate baszki fejezd be!
K: Mi most mit csináltam lehajoltam a pokrocomért. Nézd tök puha!
R: Hány éves vagy? Hogy ilyen pizsomáid vannak!
K: Öhm ez az egy van! És most ezt akartam felvenni baj?
R: Igen! A barátodnak vetted volna fel!
K: Amikor felvettem volna estére már nem tudtam!
R: Jaj bocsánat Kate elfelejtettem... De akkor is hány éves vagy?
K: Mennyinek tippelsz?
R: Mondjuk 17-18?
K: Kicsivel kevesebb....
R: Hogy mi?
K: 15 vagyok...
R: Hány éves volt a barátod? 16? *Elkezdett röhögni*
K: Haha vicces vagy! Ha én nem lennék lehet már rég halott lennél! Nem 18 volt!
R: Akkor mindent értek!
K: Mit azt, hogy még egy fiúval se voltam? Bocs, hogy nem vagyok kurva 15 évesen!
R: Én nem így értettem! Hozzám képest fiatal vagy! Hisz 20 vagyok... És még is... begerjettem rád nagyon!
K:....
Oda jött hozzám és megölelt alsógatyában volt felső még nem volt rajta élveztem megfogni a hátát mikor megölelt. Mikor elengedett a derekamnál fogva magához húzott és csak néztük egymást már majdnem elcsatatt a második majdnem csókunk mikor egy kicsit arébb néztem a háta mögé és egy árnyékot pillantottam meg. Nagyon megijedtem el löktem magamtól és rohantam ki a folyosóra mintha....Nem az nem lehetett hisz halott! Ő halott! Még csak most tudtam feldolgozni pár napja, hogy meghalt hónapok óta! Nem lehetett Jonas! Az lehetetlen még is ő arcát vettem ki a sötétből! Mikor vissza mentem Robhoz kérdezte mi történt miért löktem el magától megálltam a küszöbnél és összerogytam majd elkezdtem sírni egyből oda futott hozzám és átkarolt próbált nyugtatni.
K: Én...én Jonast láttam! Valaki volt a hátad mögött itt a küszöbnél és Jonas volt az! De hisz ő meghalt! *Megint rohamosan kezdtem sírni*
R: Ki az a Jonas?
K: A barátom....
R: Azt mondtad, hogy ő meghalt! Az az nem lehetett itt! Biztos csak beképzelted!
K: Igen lehet...
R: Gyere feküdjünk le aludni!
K Abban benne vagyok!
Segített felállni és behuppantunk az ágyba rá feküdtem a mellkasára ő ránk tette a takarót és a puha pokrócomat mert elég hideg volt kint ma. Persze mielőtt fürdeni mentünk eltorlaszoltuk az ajtót és a lenti ablakokat mielőtt bármi is történne soha nem lehet tudni. Úgy soha nem aludtunk el a napokban, hogy nem csináltuk volna meg ezt minden este. Percek kérdése volt és elaludtam öhm egy kicsit pervez álmom volt pedig nem is gondoltam Alexanderre de vele álmodtam. Egy elhagyatott panel házban ébredtem félig szinte omladozó falak közt keltem egyedül voltam mikor magamhoz tértem felöltöztem mert pizsomában voltam és indultam volna tovább de mikor kiléptem volna a kapun valaki hátulról leütött. Mikor magamhoz tértem egy luxus szobában találtam magam kivoltam kötözve a kezeim és a lábaim is. Egyre jobban fájtak a végtagjaim annyira erősen kötöztek meg majd valaki bejött a szobába én úgy tettem magam mintha még mindig ájult állapotban lennék.
A: Tudom, hogy fent vagy ne tettesd magad!
K: Miért vagyok kikötözve?
A: Hogy ne keljél onnan fel és ne üsd bele az orrodat mindenbe!
K: Hát kössz... Amúgy is ki vagy?
A: Alexander vagyok! Az elitek vezére! Sőt az első vámpír vagyok!
K: Hát nagy Alexander én Kate Ross vagyok egy átlag ember! Miért hoztál ide?
A: Örülj, hogy eddig nem haltál meg! De én most nem vagyok éhes szóval eljátszok veled aztán megöllek.
K: Hát kösz mit ne mondjak!K: Igen és akkor hogyan fe
A: Az a legjobb ha nem mondasz semmit!
Mikor befejezte a mondatát oda jött hozzám majd rám mászott a v vonalamra ült majd az ujjait végig húzta nyakamtól a hasamig. Aztán oda hajolt a mellemhez és az ujjával lement aderekamig és a felsőm alá nyúlt és felhúzta a kötélig a trikómat. Az arca oda tévedt az én arcomhoz az ajka meg az én ajkamhoz ért. Elkezdtünk csókolozni majd az alsó ajkamat elkezdte gyengéden harapni és szívni a szemeivel meg végig az én szememet figyelte. Miután abba hagyta a kezeit a melltartóm alá helyezte és elkezdett simogatni ott. Majd a fülembe suttogta, hogy szerinte nem kell nekem ez a melltartó. A kötelet levette rólam és így távolította el rólam a trikómat ami eddig a csuklomon volt és a melltartómat. Elkezdett vigyorogni majd lenyúlt a combomhoz majd felfelé haladt nem időzött sokáig ott elért a V vonalamhoz és elkezdet simogatni a nadrágon keresztül. Akaratlanul is nyögtem egyet ismét egy vigyort láttam megjelenni az arcán.
A: Szerintem a lábadon maradhat a kötél mert így nem kell jobban szét raknod a lábad majd én rakom úgy ahogy nekem jó! :D
K: Igen és akkor hogyan szabadítasz meg a nadrágtl rendesen? :D
A: Az legyen az én gondom! :D
Újból csókolozni kezdtünk de egyre hevesebben tettük a kezeimmel a hátát fogtam ő meg a melleimmel játszott. A nadrágomon át benyúlt a bugyimba és ismét simogatni kezdett majd bedugta az egyik ujját és egyre gyorsabban csinálta. Hirtelen kihozta majd szó szerint szét tépte a nadrágomat a bugyimnak se kellett több azt is letépte rólam. Gyorsan megszabadult a felsőjétől meg a nadrágjától majd a boxerétől. Nem kellett több neki be is rakta a férfiasságát és elkezdtünk dugni mivel ezt nem tudom szeretkezésnek nevezni egyre jobban kezdtem nem élvezni mert nagyon bedurvult a végére. Majd a fejével lement a combomig és a nyelvével elkezdte puszilgatni a combomat majd a V vonalamnál elkezdett nyalni ami már jobban tetszett. Vissza jött az ajkamhoz majd felnézett rám és megmutatta a fogait éppen harapot volna belém mikor felébredtem.
Rob még aludt mikor kinéztem az ablakon már kelt fel a nap de még kicsit sötét volt azért. Mikor fordultam volna vissza az ágy irányába megfogták a derekamat és a fejét a vállamara rakta.
R: Jó reggelt Kate! :)
K: Neked is! :)
R: Éjszaka párszor megszorítottad a kezemet mert egymás kezét fogtuk és egy párszor felébredtem arra. Rosszat álmodtál?
K: Inkább furát! *Elnevettem magam*
Elmondtam neki, hogy mit álmodtam khm egy kicsit gyengébben mivel mindenre emlékszem sőt mintha meg is történt volna mert még mindig érzem magamon Alexander kezét. de hisz még személyesen soha nem is találkoztam vele nem értem miért álmodtam pont vele. Jobb lett volna mondjuk Jonassal a barátommal. A mai nap teljesen normálisan telt nem szerettük volna elhagyni a házat ezért végig a házban voltunk. Kérdéseket tettünk fel egymásról meg hülyültünk sokat. Nyüszítésre lettünk figyelmesek én azonnal rohantam ki megnézni biztosan csak is egy kutya lehetett és persze nem tévedtem. Egy tündéri ausztrál juhász kölyök kutya volt oda futottam hozzá és felvettem magamhoz maj bevittem a házba. Szerintem nagyon éhes és ez lehet a baja mert sérülést nem láttam rajta megfürdettük és adtunk neki ételt és italt.
Nem hittem, hogy valaha én még fogok házi állatott látni az utcákon de nagyon örülök, hogy végre lett egy kutyusom amire kis korom óta vágytam de bár ne ilyen áron lett volna. Kislány kutyus Mollynak neveztük el Rob sok nevet mondott és köztük volt a Melissza majd mondtam neki, hogy mi lenne ha Moly lenne mert amiket ő mondott persze csak azok tetszettek. 10 perc néma csend volt majd elkezdett mosolyogni és mondta jó legyen Molly. Nyakába ugrottam megpusziltam az arcát utána meg végig a kis Mollyval foglalkoztunk. Másnap mikor felébredtünk reggel elmentünk Mollynak játékot nézni meg kutyás dolgokat Rob mondta, hogy a közelben van egy állat boltos üzlet. Út közben szembe találkoztunk pár vámpírral de eliteket régóta nem láttam. Meg is találtuk a boltot egy nagy táskába elkezdtük pakkolni pár játékot, etető és itató tálat,nyakörvet,póráz,bolha írtó meg az olyan gyógyszerek ami egy kutyának jól jöhet. Majd rohantunk vissza házba mert elkezdett szemeregni az eső Molly fent feküdt a szobába az ágyon annyira aranyosan feküdt. Oda mentem az ágy mellé és elkezdetem simogatni a fejét egyből fel emelete a kis testét és leugrott az ágyról és Robhoz futott. Elővettem a táskából egy jutalom zacskót kibontottam és adtam pár falatott neki. Az egész napot azzal töltöttük, hogy Mollyval játszottuk már b 3 hete lehetünk ebbe a házba de tudtam, hogy elkéne indulni innen.
K: Rob.... Elkéne indulni már innen! Én is szívesen maradnék de nem lehet!
R: Tudom de olyan jó hármasban lenni itt és alig van itt vámpír!
K: Én igéretett tettem a bátyámnak és nem fogom megszegni! És ha még élnek a nagyszüleim akkor egy esélyt szúrok el ha nem megyek oda!
R: Igazad van! Egyezzünk meg 2 napot még itt vagyunk oké? Addig összeszedem magam lelkileg valahogy az indulásra!
K: Tudod, hogy nem kötelező velem jönni Rob! Én nem szeretném ha miattam halnál meg!
R: Figyu Kate sehol sem biztonságos! Itt sem! Bármelyik nap letámadhatják ezt a házat is!
K: Igaz! Csak kérlek vigyázz magadra mert nem szeretnék még több embert elveszíteni magam mellől!
R: Nyugi vigyázni fogom magamra! ;)
Odajött hozzám és egy puszit adott az arcomra közben az egyik kezével megfogta az arcomat. Egy hajszáll választott el, hogy csókolozzunk már megint mikor Molly elkezdett teli erejéből ugati. Egy nagyot ugrottam úgy megilyedtem de nem csak én Rob is. Az ajtót ugatta oda mentünk hozzá Rob felemelte és felvitte a szobába nehogy meghalja egy vámpír is fent is maradt vele. A kanapét amivel eltorlaszoltuk halkan elhúztam az ajtó elől és kiléptem rajta nem láttam semmit se de úgy gondolotam körbe nézek a ház körül. Előtte becsuktam az ajtót és úgy húztam csak el a kanapét, hogy éppen csak kifértem rajta. Megláttam egy vércseppett az aszfalton az az biztos, hogy járt itt valaki. Megláttam egy elkerített helyet nem messze a háztól oda futottam a ketrechez és megláttam egy farmer darabot. Gondolom mikor mászott át rajta elszakíthatta a nadrágját a nadrág darab eléggé véres volt biztosan megsérült a személy.
Először csak a ketrec alját néztem meg mert egyből észre vettem a farmer darabot aztán felnéztem át a ketrecen csomó emberi hullát pillantottam meg. Elborzadtam a látványtól le is fagytam ott álltam csomó ideig és csak néztem magam elé. Egyszer csak síkitást hallottam a ház felől nem haboztam egyből futottam vissza a házhoz majd mikor bementem az ajtón ami tárva nyitva volt tudtam, hogy valaki bejött. Futottam fel az emeletre mert tudtam, hogy fent van Rob és Molly. Megláttam egy szipolyt a folyóson fent ahogy ment a szobánk felé nem haboztam mint Thomasnál egyből futottam fel a lépcsőn egyenesen a szobába. Rob a sarokban volt egy késsel és Mollyval a kezében remeget tudtam, hogy nem meri leszúrni ezt a rohadékot. A szipoly megállt az ajtóban és méregette Robot én elfelejtettem magammal hozni a földszintről a kardot így semmi nem volt nálam. Nem volt sok időm rohantam a kardért amit még Thommal találtunk és felkaptam azt az asztalról és futottam visssza a szobába. Már nagyon közel volt Robhoz én tényleg nem haboztam elkezdtem a szipoly felé menni engem még mindig nem vett észre. Lendítettem a kardot és lefejeztem a szörnyeteget oda futottam Robhoz és átöleltem őt.
R: Köszönöm!
Magamba végig hálát adtam az Istennek, hogy volt erőm lefejezni ezt a lényt és, hogy nem vesztettem el se Robot se Mollyt. Mollyra rá raktuk a nyakörvét és a pórázt és kikötöttük az ágyhoz amíg kivisszük a szipolyt mert nyitva volt az ajtó és nehogy elmenjen. Először a fejét fogtam meg és vittem le át dobtam a kerítésen túl majd jött a nehezebb falat a teste. Rob fogta a felső testét én meg a két lábát nehezen de kivittük a ketrecig de azt nem tudtuk, hogy hogyan fogjuk át dobni mivel jó nagy volt. Végül egy nagy lendületett adtunk neki és át dobtuk fent felakadt egy kicsit de szerencsére át esett a másik oldalra. Egy kicsit véresek lettünk a szipolytól szóval mikor vissza értünk a házba vissza raktuk a kanapét az ajtó elé és megbeszéltük, hogy én megyek először fürdeni utána meg Rob. Szerencsére a fehér ingem megúszta a vért mert azt onnan szerintem lehetettlen lett volna kiszedni de a lábam tiszta vér volt. Bementem a fürdőbe és becsuktam magam mögött az ajtót éppen gomboltam ki az ingemet mikor kopogás nélkül benyitott Rob.
Ő csak egy csábító mosolyt eresztett és végig mért a szemével és neki dölt az ajtónak.
K: Na ne nézzél így még zavarba jövök a végén! :D
R: Nem fürdünk együtt? :D
K: Hmm had gondoljam végig.....Nem! :D
R: Kár! :D
Hátat fordított nekem majd kiment a fürdőből maga után becsukva az ajtót. Én utána teljesen levetkőztem és beálltam a fürdő alá és jött is a jó langyos víz habár már hiányzott egy jó forró fürdő mivel én tipikusan az az ember vagyok aki oda és vissza van egy jó forró zuhanyért vagy mikor lusta voltam zuhanyozni a kádba engedtem forró vízet és abba ültem bele. És ez a víz inkább hajazott a hidegre mint sem a melegebb langyos vízre. Szóval nem töltöttem el sok időt a víz alatt. Hajamat szerencsére nem kellett megmosni mivel tegnap megmostam. Mikor megtörölköztem felvettem egy fekete trikót és kiengedtem a hajamat. Mikor kiléptem az ajtón Rob már várt rám a falnak támaszkodva és egy másik felsőbe bújt a véres pulcsija ott hevert a földön.
K: Miért vettél fel egy fehér inget? :D Hisz fürdeni mész!
R: Felvettem azt ami a kezembe akadt! :D És, hogy én is kitudjam gombolni mint te! :D Olyan rég gomboltam ki egy inget!
Nevettem rajta egyet és mentem volna a hálóba mikor megfogta a kezemet és vissza rántott magához a falnak szorított és megcsókolt. Én se ellenkeztem a dolognak és megfogtam a nyakát és viszonoztam a csókját.
Megfogta a derekamat és eltolt magától egy percre.
K: Tudod mit te menj fürdeni én addig befekszek az ágyba és kicsit játszok Mollyval! :D
R: Rendben! :D
Vissza mentem a hálóba adtam enni Mollynak meg a vízes tálkába raktam vízet neki estére. Jó éjt puszit adtam a fejére és befeküdtem az ágyba vártam Robot de viszont annyira álmos letttem egyről a kettőre, hogy betakaroztam és elaludtam.
Indulás Ohio felé
Mikor felébredtem még sötét volt nem tudtam mennyi lehetett az idő talán hajnali 5 fele lehetett. Rob még aludt ahogy Molly is én úgy döntöttem melegen felöltözök mert kint szakadt az eső felvettem Thomas egyik meleg felsőjét és egy hosszú farmer nadrágot. Kimentem a zuhanyzóba fogat mosni neki döltem a rozzant csapnak amiből még mindig folyt a víz elkezdtem mosni a fogamat majd felnéztem a tükörbe ami fej magasságomba volt található. A fél komás fejemet pillantottam meg jó nagy karikákkal a szemem alatt mivel még sötét volt az egész lakásban mert odakint is az volt így nem láttam annyira jól. Mikor ismételten bele néztem a tükörbe egy árnyat pillantottam meg az ajtó küszőbén állni gyorsan hátra néztem de már senki nem volt ott. Siettem a fogam mosásával mert nagyon megilyedtem majd egyenesen vissza mentem Robhoz. Ő még mindig nagyban aludt Molly már felébred és követelte tőlem a kaját gyorsan megetettem majd amit még kellett összepakkoltam mivel ma indulunk a nagyimhoz. Már nappalodott én lent voltam a kanapén ültem és gondolkoztam, hogy hogy fogunk eljutni Ohioba. Valaki hátulróa szemem elé rakta a kezét.
R: Találd ki ki az? :D
K: Oh nem is tudom hmm talán Rob? :D
R: Talált! :D
Átugrott a kanapén és oda ült mellém egy puszit adott az arcomra.
K: Rob te hajnalban már fent voltál?
R: Nem aludtam mint a bunda de gondolom de igen!
K: Én igen...
R: Látom rajtad, hog valami bajod van na bökd ki!
K: Én... Mikor mostam hajnalban a fogamat... én.... láttam valakit az ajtó küszöbnél mikor felnéztem a tükörbe de nem láttam rendesen mert sötét volt még ahoz. Mikor hátra néztem már nem volt ott senki!
R: Biztos csak képzelődtél! ;)
K: Igen igaz lehet!
R: Nos mikor indulunk?
K: Reggelizzünk meg és utána egyből! Mollynak ott van a hordozó táska amit beszereztünk amikor mentünk hozni neki ételt meg a többi dolgot. Hogy rendesen tudjunk haladni és mivel kölyök kutya annyit nem is tudna sétálni amennyit ma fogunk menni. Egy pár órát te viszed utána meg én így jó? És mikor megállunk kiengedjük adunk neki innit ennit.
R: Rendben!
Direkt húztuk a reggelit és amilyen lassan lehetett úgy ettük meg azt az egy-egy szendvicset. De mikor az utolsó falatot is lenyeltük elindultunk. Mollyra rá raktunk egy szájkosarat nehogy ugasson és felhívja ránk a figyelmet úgy döntöttünk, hogy nem lesz sok megállás, hogy minél előbb Ohioba érjünk. És, hogy kisebb legyen arra az esély, hogy kifigyeljenek vagy ránk támadjanak. Én szorosan fogtam a kezét, hogy egy percre se szakadjunk el egymástól ő meg a másik kezében mollyt vitte. Néha volt hogy szorosabban fogtam meg a kezét vagy ő az enyémét mert megijedtünk egy kisebb zajtól is akár. Még a saját hasam korgásától is féltem mikor először meghallottam majd eszünkbe jutott, hogy csak reggel ettünk még a mai napon.
Pont a sarkon volt egy kisebb üzlet arra gondoltunk, hogy menjünk be és keressünk még több élelmet és gyorsan vacsorázzunk meg és utána keressünk egy helyet ahol alhatunk. Mikor beléptünk az üzletbe egy vámpírt láttunk meg.Majd mondtam Robnak, hogy amíg én bemegyek az üzletbe keressenek Mollyval egy házat ahol alhatunk. Ők elmentek keresni én meg beléptem a vámpír egy tv előtt állt és a kikapcsolt állapotban lévő tvt bámulta. Nem látszott agreszívnak eddig így arra gondoltam, hogy megközelítem őt. Egy lány volt hosszú barna hajú velem egy magas volt. Oda álltam mellé de kezeben már egy tör volt még mindig semmi reakció felőle így megfogtam a vállát majd szép lassan felém fordult. Először csak az egyik szemét láttam tiszta fekete volt.
Majd rám nézett és egy ideig meg se mozdult majd egy mélyet bele szagolt a levegőbe gondolom a vérem illatát szagolhatta talán. Majd a szemei alatt vér alá futások jelentek meg és megmutatta a fogait.
Én már emeltem volna fel a tört mikor megfogta a nyakamat és elkezdte szorítani de annyira, hogy már levegőt se kaptam majd kidobott az üzletből de én emikor bementem magam után be is csuktam az üveg ajtót nehogy bejöjjön más vámpír is és az üveget kitörve repültem ki. Az utolsó emlékem az volt, hogy a lány vámpír rám néz legugol hozzám majd felkapja a fejét és elfut, én ezután elájultam. Mikor kezdtem magamhoz térni egy mezőn találtam magam.
Hirtelen sajgó érzés fogott el megfogtam a fejemet és szomorúan vetem észre, hogy ömlött belőle a vér. Fájdalmon kivül semmi mást nem éreztem. Lassan de biztosan kinyítottam a szememet homályosan láttam mindent. Mikor valamivel tisztábban láttam de a homály még mindig tartott egy lányt pillantottam meg ahogy nem messze gugol és engem figyel. Egy idő után próbáltam lábra állni de nem sikerült és összeestem éreztem ahogy valaki megfog hátulról a lányt még láttam ahogy ott áll előttem pár méterrel de akkor ki fogott meg?! Többen is vannak?
Mikor magamhoz tértem egy ágyhoz voltam kötözve eléggé szorosan.
C: Oh Lilith magához tért a szerzeményed!
L: Ő nem szerzemény Conor hanem egy ember!
C: Pff.. Felőlem... *megforgatta szemeit*
L: Szia kedves és Lilith vagyok! Téged, hogy hívnak?
K: K...Kate Ross...
L: Nos Kate remélem megérted, hogy kivagy kötve!
K: Ember vagyok! És amúgy mondani is akartam, hogy nagyon fáj a kezem..
C: Ki ne merd kötözni te liba!
L: Nem vagyok liba!
Eddig az ágyamon ülő lány egy másodperc alatt a fiúnál volt az az vámpír.... Nagyon megijedtem! Megfogta a srác torkát és ekkor a neki vérbe ázott a szeme és a földre szorította a lányt.
C: Ne érj hozzám mégegyszer Lilith! Megjegyezted?!
L: Te se hozzám!
Majd mindketten felálltak a srác kiment és becsapta maga után.
K: Ti...ti féltek tőlem és ti vagytok a vámpírok! Segítség! Segítség!
C: Te most befogod a pofádat!
Egyre szorosabban fogta a számat majd bólíntottam egyett, hogy elengedjen végre. Lilith elkezdett kikötözni és végre érezni kezdtem a kezeimet meg a lábaimat.
L: Mi inkább azt a szót szeretjük, hogy vadászok!
K: Vadászok?
L: Igen! Mi vámpírokat ölünk!
K: De ha ti is azok vagytok miért is gondoltátok azt, hogy nem ember vagyok?
L: Attól még, hogy haljuk a szívverésedet azt ahogy csörgedezik benned a vér és, hogy érezzük a véred illatát...
K: A szemed!
L: Bocsánat! Szóval azt akartam kihozni ebből, hogy míg átváltozol hetek is eltelhetnek van aki egyből átváltozik van aki napok vagy csak hetek után! Engem az egyik első vámpír változtatott át ahogy Conort is! Ő utálja a vámpír létet ahogy én is de én megtanultam ezzel együtt élni de ő még nem! Az a tervünk, hogy minden vámpírt kiírtunk a földről és mi utána egymással végzünk és utána újból az embereké a föld. Csak ezzel az a baj, hogy egyre több a vámpír és kevesebb az ember!
K: Nos engem se nem haraptak meg és nem is karmoltak meg.
L: Akkor jó!
C: Meddig marad itt ez a csaj?!
K: Ennek a csajnak van neve is! *Majd minden erőmet összeszedve felálltam és Conor elé álltam*
C: Oh, hogy felvágták a nyelvedet! Tetszik... *Egy rossz fiús mosolyt eresztett*
L: Ahj Conor fejezd már be! *Forgatta a szemeit és keresztbe tette a kezét*
C: Tudod csak mondanod kell és megdöngetlek te nem akartad! :D
Felpofozta és kiment a szobából feldultan én vissza döltem az ágyra mert kezdtem megint nagyon gyenge lenni.
K: Ti együtt vagytok? Mert amint láttam Lilith nagyon féltékeny lett....
C: Dehogy vagyunk együtt! Egyszer megcsókolt és ennyi történt! Majd mondtam neki, hogy max dughatunk több nem és azóta ilyen amióta a járvány kitört vagy is kb 1 hónapra rá. De a storyhoz az is hozzá tartozik, hogy volt barátja csak meghalt... Vagy is egy vámpír szét tépte és én nem leszek pótlék! És amúgy is én az a tipus vagyok aki nem áll meg egynél :D
K: Oh milyen beszédes lettél!
C: Jobb az az oldalam aki szarik mindenbe bele? :D Hát jó én is jobban szeretem azt! Na csá kislány! ;)
Majd hátat fordított nekem és kiment az ajtón majd hallottam ahogy bezárja azt. Pár órát ismét aludtam majd arra ébredtem fel, hgogy irtózatos kiabálás zajlik a földszinten Lilith és Conor közt. Majd egy hangos ajtó csapódás és minden csendes lett. Pár pec múlva Lilith feljött hozzám és mondta, hogy sokan lettek kint a vámpírok és eléggé levagyok sérülve így pár napot itt kell maradnom velük és ők felgyógyítanak majd mehetek az utamra ha akarok.
K: Lilith... Egy fiúval vagyok és egy tündéri kiskutyával csak ők mentek keresni egy házat ahol alhatunk...
L: Kate.. Ennek már két napja, hogy itt vagy! És bocsi azért, hogy kint voltál végig mezőn csak hát tudod nem mertünk behozni a házba.
K: Hogy mi? Akkor ők bárhol lehetnek! Molly... :(
L: Sajnálom! :(
Pár nap elteltével.....
C: Bazdmeg Lilith körbe vettek minket ezek a dögök!
L: Ne mond nem vagyok vakk! Ennyit egy helyen rég láttam már!
K: Engedjetek ki! Érzik, hogy van itt egy ember én vagyok az oka annak, hogy itt vannak csak hagyjatok meghalni!
L: Ne beszélj hülyeségeket! Conor pakkolj! Kate menj fel az emeletre és egyből ahogy felérsz a lépcső tetejére a bal oldali szobába menj! Ott találkozunk 3 perc múlva!
K: Mi?
C: Jól hallottad misz ártatlan húzás fel és ott vagyunk 3 perc múlva!
Gyorsan felsiettem abba a szobába amit mondott Lilith és vártam rájuk hallottam ahogy betörnek a vámpírok éppen akkor zárták be maguk után az ajtót ahol voltunk.
L: Nyomás ki az ablakon át!
K: De Lilith nincs semmi erőm!
L: Azt mondtam nyomás! Utánad megy Conor! De próbáljatok meg halkak lenni nehogy meghaljanak minket! *Vérben áztak a szemei*
Én felálltam az ablak sarkára és kimásztam és elkezdtem egy falécen mászni vagy is az egyik kezemet a másik után raktam. Mielőtt kimásztam annyit láttam, hogy próbálnak benyúlni a vámpírok az ajtó alatt.
Elkezdett nagyon csúszni a kezem már alig bírtam tartani magam de persze mögöttem jött Conor és nem hagyta hogy egy percre is megáljak vagy feljebb rakjam a kezemet.
Az utolsó erőmmel is próbáltam kapaszkodni de nem ment és leestem a bokám kificamodott mikor leérkeztem a földre Conor utánam ugrott és befogta a számat mert tudta, hogy sikítottam volna. És mutatta, hogy maradjak csendbe amennyire csak tudok majd a fülembe suttogta, hogy felvesz a hátára és egy ideig így visz csak meg ne szokja a kényes picsám. Megforgattam a szemeimet de választ se tudtam adni már is felemelt. Ekkor már Lilith mellettünk állt és mutatta az utat, hogy merre menjünk. Sokáig futottak én meg addig is Conoron voltam és mivel belé kapaszkodtam így ők eléggé gyorsan futottak már mint természetfeletti gyorsaságukat használták. Emeletes házakhoz érkeztünk talán 1 óra fuás után és az egyikbe berohantak mert hallották, hogy jön egy horda a panel ház legtetejére futottak ahol kisebb az esély, hogy megérzi az illatomat a horda. Lilith betörte az egyik ajtónak az ablakát és kinyította azt.
Bementünk és Conor letett a kanapéra és ellátta a fájó lábamat addig Lilith oda ment a legközelebbi ablakhoz és megnézte hány vámpírral is állunk szemben.
L: Conor ezek szerencsére nem az elitek! Ezek azok tudod mintha zombik lennének szóval simán hangtompítós fegyverrel letudjuk őket lőni úgy, hogy a másiknak ne tűnjön fel!
C: De abban mi az izgalom?
L: Conor egy emberrel vagyunk itt! Nem hozhatunk rá bajt! Védenünk kell őt!
C:...
L: Na told ide a képed és öljük meg őket aztán keressük meg azt akivel Kate megy majd Ohioba!
C: Jól van már! Csak még valami megkell tennem!
L: Mi...t?
Mikor hátra fordult Lilith és mire én észbe kaptam Conor megcsókolt engem. Egyből eltoltam magamtól és akkora pofont kapott amekkorát megérdemelt.
L: Ezt én se csináltam volna jobban Kate! *Röhögött egyett majd kacsintot*
C: Haha nagyon viccesek vagytok te komolyan ember vagy? Ezt még én is megéreztem... De nem kell válaszolnod napok óta amióta Lilith elhozott és megláttalak sóvárgok a véredre...
Majd oda ment Lilith mellé és elkezdték ölni a vámpírokat addig én ettem és ittam. Elkezdtem eléggé fázni így felvettem a báttyám jó nagy meleg pulcsiját. Ezután bealudtam a kanapén és ezután Conor meglökött, hogy indulhatunk felvett a hátára és elindultunk. Elmondtam nekik, hogy hogy néz ki Rob és Molly fajtáját majd elkezdték keresni őt mert vissza mentünk ahoz az üzlethez ahol Lilith talált. Már órák óta Robot keressük de eddig semmit se találtak. Hamar beesteledett kezdtem feladni a reményt, hogy még életben van de Lilith csak azért is kereste továbbra is. Mi Conorral megálltunk egy parknál mivel csak ott volt pad a közelben ahol letudtunk ülni. Egy idő után ugatásra lettem figyelmes.
Rob szemszöge:
Basszus Molly ne ugass még meghallanak minket! Elkezdtem a kiskutya után futni eddig soha nem futott el tőlem mit halhatott vagy láthatott? Talán hiányzik neki Kate... De ő meghalt :(
K: Hé én felismerem ezt az ugatást! Molly! Gyere ide kicsikém!*Elkezdtem kicsit hangosabban beszélni és fütyültem is egyet*
C: Hé halkabban! És ha ez a kutyád akkor gondolom vele van a srác is az az mi megyünk is Lilithel! Lilith gyere ide!
L: Mi az?
C: Itt van a srác a közelben mert kutya ugatást hallottunk akkor nekünk mennünk kell senki nem láthat meg!
L: Igaz! Akkor mi megyünk is de Conor nem érze....
C: Menjünk már!
Mikor Conor mondta, hogy menjenek már akkor Molly ida futott hozzám még annyit mondtak, hogy senkinek se beszéljek róluk nehogy valaki megtalálja őket még Robnak se. Mind a ketten megöleltek Conornak lejjebb akart csúszni a keze miközben megölelt de nem hagytam neki hanem inkább egy puszit nyomtam az arcára és mentek is. Egy pillanat alatt eltűntek én meg ott ültem a padon Mollyt simogatva.
Lilith szemszöge:
L: Basszus Conor tudod, hogy nem szeretem ha a szavamba vágsz!
C: Miért mit akartál mondani?
L: Nem éreztem semmi emeberi vért! Már mint ugye leszámítva Katét! Meg éreztem még a kutya vérét de azét a Robét nem!
C: Most, hogy így mondod én se éreztem! Ez fura pedig Kate elmondása szerint Rob ember!
L: Na mindegy lehet csak valamit benéztük talán...
Az volt a tervünk, hogy vissza megyünk megnézni a házat ahol voltunk amikor Kate is ott volt de elkellet menni mert sok vámpír termet ott. Talán igaza volt Katenek, hogy miatta voltak a vámpírok mert mikor vissza értünk egyet se találtunk ott.
R: Molly! Merre vagy?! Gyere már vissza!
Meghalottam Rob hangját elkezdtem mosolyogni de nem tudtam felállni a bokám miatt éreztem, hogy befog jönni a parkba szóval vártam míg ide nem ért. Pár perc múlva megláttam őt elkezdtem integetni ő meg elkezdett futni felém. Mikor oda ért hozzám egyből megölelt és elkezdett kérdezőködni, hogy merre voltam mi történt és a többi. Elmondtam neki mi történt az üzletbe majd utána annyit mondtam miután magamhoz tértem egy elhagyatott helyen tértem magamhoz és azóta próbáltam vissza találni ide de út közben meg kibicsaklott a bokám. Ezután felemelt engem közben az ölemben volt Molly és vissza mentünk oda ahol az üzletes baleset óta lakott. Tényleg egy elhagyatott hely volt egy vámpírt se láttam út közben mikor oda tartottunk. Majd mikor oda értünk letett a ház ajtajában és Molly futott a helyére ahol addig volt. Körbe vezetett a helyen és azután mentem aludni a szobába pár perc múlva Rob jött oda hozzám és mellém feküdt átöleltük egymást és úgy aludtunk el.